Alapesetben nem lenne sok tétje egy Magyarország–Franciaország férfi felkészülési mérkőzésnek, de a Dominó Trans Nemzetközi Vízilabda Torna nyitómeccsén más volt a helyzet. No, nem csak azért, mert ezen a hétvégén láthatja a párizsi olimpia előtt utoljára hazai medencében (a Hajósban) a magyar közönség a nemzeti csapatot, hanem a két együttes legutóbbi randevúja miatt. Ha esetleg valakinek fel kellene frissíteni az emlékezetét: a francia csapat az idei, dohai világbajnokság legnagyobb szenzációját okozta azzal, hogy a negyeddöntőben búcsúztatta a mieinket, amivel megérkeztek a nemzetközi elit közelébe. Nem mellesleg egy csoportban leszünk velük az ötkarikás játékokon is, ahol ők élvezhetik majd a hazia pálya előnyeit. 

A találkozó előtt a jubiláló Angyal Dánielt és Zalánki Gergőt is köszöntötték, valamint az is kiderült, hogy Vámos Márton belázasodott, ezért ő nem tudta vállalni az összecsapást. 

Azonnal magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, Hárai Balázsnak 15 másodperc is elég volt, hogy betaláljon, majd Vogel Soma is letette a névjegyét egy kifejelt ötméteressel. A magyar kapus védést védésre halmozott, kár, hogy ezekből elöl nem tudtunk profitálni. Sok volt a pontatlan lövés és az eladott labda, aztán Zalánki bombázott egy szabaddobást a rövid alsóba, szűk öt perc elteltével pedig a vendégek is felkerültek az eredményjelzőre. Az utolsó percbe lépve Manhercz Krisztián szerzett labdát saját térfelén, és mivel senki sem támadta meg, végigszólózott a pályán és tökéletesen fejezte be az akciót, ám nem sikerült kétgólos előnyt menteni a második negyedre, mert fél perccel a vége előtt a franciák kihasználtak egy fórt.

Varga Dénes duplázta meg az előnyünket a második etap elején, Nagy Ádám könnyed találatával pedig először mentünk el hárommal. Létszámfölényből, a falból zárkóztak a gallok, egy hatalmas bombával pedig egyre csökkentették a lemaradásukat. Vogel újabb bravúrja kellett emberhátrányban, hogy megőrizzük a vezetést, aztán túljárt „jó ismerősünk”, Thomas Vernoux eszén is, az utolsó támadásunkat viszont nem tudtuk eredményesen zárni, de így is mentünk eggyel a nagyszünetben.

Az első kettővel ellentétben a harmadik felvonást ők kezdték jobban, ami egyben egyenlítést is ért nekik, de Zalánki egyből felelt, ők meg erre egy nullszögből szerzett góllal, valamint az exszolnoki Ugo Crousillat balos rakátéjával, azaz a vezetést is átvették. 5–2-ről lett 6–7, miközben fórból sem tudtunk élni a lehetőségekkel. Vogel így is próbálta menteni a menthetőt, aztán Vigvári Vince törte meg a magyar gólcsendet, majd Jansik Szilárd is kihasználta, hogy nem léptek ki rá időben. 1:21-gyel a játékrész vége előtt ismét élre álltunk, és a negyedik etapra is így fordultunk rá.

Vogel a harmadik szünet után sem fáradt el, de már a blokktól is kapott segítséget, méghozzá egymás után háromszor. A gond az volt, hogy nemcsak nálunk, hanem náluk is összeállt a védekezés, és sajnos ők mozdultak el a 8–7-ről, ráadásul 5 a 6 ellen. De, ahogy már eddig is sokszor, úgy most is egyből jött a válasz, ezúttal Angyal Dániel bombájával, aztán persze tőlük is. Hatalmas ziccereket hagytunk ki, Vogel továbbra is adta a tartást hátul, az utolsó percbe lépve pedig előnyben támadhattunk – sikertelenül. Viszont ők is rontattak, miénk volt az utolsó attak, de kapufa lett belőle, ötméteresek következtek.

Varga jól kezdett, Vogel pedig egyből kiszedte Vernoux-ét! Zalánki nem hibázott, ahogy Crousillat, Manhercz, Alexnadre Bouet, Vigvári, Romain Marion-Vernoux és Fekete Gergő sem. Az utolsó jó ötös pedig azt jelentette, hogy behúztuk a nyitómeccset, valamint remélhetőleg megakadályoztuk, hogy a franciák bármilyen szinten mumusainkká váljanak. Persze, a fontosabb összecsapás bő két hét múlva jön Párizsban.

Végeredmény
Dominó Trans Nemzetközi Vízilabda Torna

Magyarország–Franciaország 14–12 (3–2, 2–2, 3–3, 1–2, 5–3) - ötméteresekkel

A torna másik mérkőzésén: Olaszország–Japán 13–12

(Az eredményekre kattintva részletes jegyzőkönyv nyílik.)