Korábban két-, majd 2002-től négyévente rendeztek Világkupát, 2023-tól azonban változtatott a World Aquatics, és évi rendszeres eseménnyé tette a sorozatot, ugyanazzal a lendülettel elhantolva a 2002-ben indult Világligát. Igaz, a szándék rögtön kapott kis gellert tavaly, hiszen az Eb, a vb és az olimpia mellett végképp nem fért a naptárba az esemény, így ettől az évtől indul be (elvben) az évi rendes Világkupázás.

A Vk, amelyet 1979-ben rendeztek meg először – mindjárt a magyar válogatott nyerte meg annak idején – a vb-hez és az Eb-hez hasonlóan kétdivíziós lett, a másodosztály csatározásait már decemberben letudták, a férfiaknál a németek és a hollandok végeztek az első két helyen, ők a szabályok értelmében részesei lesznek a nyolcas Szuperdöntőnek, jövőre pedig már az első divízióban játszhatnak (a hölgyeknél Japán és Kína lett a legjobb a második vonalban).

Vk-Szuperdöntő: az első hat megy (vagy öt)

Bukarestben – illetve jövő héten Alexandropolisban – az első divízió csatározásai zajlanak majd, ahonnan a legjobb hat szerez kvótát a Szuperdöntőre. A férfiaknál kissé kusza a torna, miután az ausztrálok lemondták a részvételt (sokáig az amerikaiak utazása is billegett), az olaszok pedig az ellenünk vívott olimpiai negyeddöntő utáni incidensek okán (leginkább a bírók inzultálása a parkolóban, plusz a tüntetés az 5-8-as meccseken) féléves felfüggesztést kaptak, azaz nem vehetnek részt a Vk-n. A grúzokat berántották, így végül a tervezett 12 helyett 11 csapat indul, igaz, a négy hármas csoport helyett a horvátok és a grúzok párban maradtak, s bár felkínálták nekik, hogy vívjanak két mérkőzést, ők végül azt mondták, elég lesz egy is.

A sorsolás egyébként elég furára sikeredett: míg a mi águnkon vannak az Európa-bajnok spanyolok és a sosem lebecsülhető franciák, a másik csoportban pedig az olimpiai bajnok szerbek, a görögök és a montenegróiak, addig átellenben az olimpiai döntős, világbajnok horvátok és a párizsi bronzérmes amerikaiak képviselnek komolyabb súlyt, a románok és a japánok, továbbá a grúzok nem tartoznak az elitkategóriába.

Mindez nem csupán a Szuperdöntő miatt érdekes, de azért is, mert a Világkupa a világbajnokságra is kvalifikál, márpedig Montenegrónak és Görögországnak még küzdenie kell azért, hogy ott legyen. Igaz, a montenegróiak kényelmes helyzetben vannak: ők rendezik majd a Szuperdöntőt, azaz az ő helyük biztos – ha itt nincsenek a hat között, akkor Bukarestből csak az első öt jut be az áprilisi fináléba.

Vb-kvalifikáció: már biztos résztvevők vagyunk

Ami pedig a vb-kvótákat illeti, az olimpiáról az első három mehet (a férfiaknál a szerbek, a horvátok és az amerikaiak már biztos résztvevők, a hölgyeknél pedig a spanyolok, hollandok és ausztrálok), míg a Világkupa Szuperdöntőből szintén a három érmes lép tovább; ha olimpiai dobogós is lenne köztük, úgy ott “tolódik” lefelé a kvóta.

A magyar válogatottak mindazonáltal biztonságban vannak, miután e két sorozattól függetlenül Európának három-három helye van a szingapúri vb-n: ebbe a férfiak és a nők mindenképp beleesnek a tavaly januári Eb-helyezéseknek hála, bárhogy is alakul a Világkupák végjátéka (a fiúknál a horvátok Párizsból jutottak ki, azaz csapatunk a 4. hellyel biztos vb-résztvevő, míg a lányoknál a spanyolok és a hollandok kvalifikáltak az olimpiáról, így a tavalyi, 5. hely is vb-részvételre jogosítja Keszthelyi Ritáékat). Ugyanakkor a Vk-ról jobban megéri vb-kvótát szerezni, mert azzal a sorsolásnál előkelőbb kalapba lehet kerülni. A vb-csoportok sorsolását egyébként a tervek szerint a női Szuperdöntő helyszínén, Kínában tartják majd, az elődöntőket követően.

Vk-múlt: 10 érem, itt is elsők vagyunk

Ami pedig a férfiválogatott Vk-múltját illeti, az eddigi 17 sorozatból 14 alkalommal vettünk részt (1985-ben, 1987-ben és 2010-ben nem voltunk jogosultak a részvételre az előző évi eredmények miatt), és ebből 10 alkalommal végzett dobogón csapatunk: 4 arany, 4 ezüst és 2 bronz a mérleg. Megnyertük a legelsőt, 1979-ben, majd 1995-ben, 1999-ben és 2018-ban végeztünk az élen – dél-szláv vonalon a régi Jugoszlávia nyert kettőt, aztán a szerb-montenegóriak egyet és a szerbek kettőt; a hivatalos éremtáblát magasan mi vezetjük, ha a szerbeknél mindent beleszámolunk, akkor ők is 10 éremmel állnak (és 5 győzelemmel). 

Legutóbb, 2023 tavaszán, Zágrábban a selejtezőben a franciák elleni győzelmet az olaszok és az amerikaiak elleni vereség követte (a kettő között leütöttük Japánt), ami után a horvátok ellen ki-ki meccset játszottunk a továbbjutásért, és sikerült nyerni. Nyáron, a Los Angeles-i Szuperdöntőben a görögöket legyőztünk a negyeddöntőben, a spanyolok viszont jobbnak bizonyultak a négy között, a bronzmeccsen pedig azóta is sokat emlegetett módon első körben nyertünk ötösökkel az amerikaiak ellen, ám egy bírói műhiba miatt visszarendelték a csapatokat, és a döntőt követően újrajátszották a mérkőzés utolsó három percét, ott pedig az amerikaiak bizonyultak jobbnak…

Ma tehát a selejtező kezdődik, két olyan csoportellenféllel, akikkel Párizsban is találkoztunk: a házigazda franciákat a nyitómérkőzésen rögtön legyűrtük 13-12-re, a spanyoloktól viszont kikaptunk 10-7-re – a három nagyobb világversenyen (olimpia, vb, Eb) 1998 után először. 

Ma jön az újabb összecsapás a hispánokkal magyar idő szerint 19 órától, akik meglehetősen hektikus évet zártak: történetük első Eb-aranyérmét követően bronzérmesek lettek a világbajnokságon, az olimpián azonban a horvátok elleni, sokkolós negyeddöntős vereség után a 6. helyen kötöttek ki, azaz 1996-os (!) aranyérmük óta továbbra sem sikerült érmet szerezniük a legfontosabb viadalon, ami a gárda erejét ismerve legalábbis elképesztő széria…

Hét U20-as világbajnok visszatér a diadal helyszínére

Varga Zsolt egyébként megfiatalított együttessel kezdi az új ciklust, olyannyira, hogy a 16 fős utazó keretből heten a régi sikerek helyszínére térnek vissza: Ekler Zsombor, Gyapjas Viktor, Molnár Erik, Nagy Ákos, Tátrai Dávid, Varga Vince és Vismeg Zsombor ugyanis a bukaresti (otopeni) uszodában lett U20-as világbajnok 2023 júniusában (és lehetne egy nyolcadik is, de Vigvári Vince kisebb sérülése miatt ezúttal nem tartott a társakkal).

Az együttesből négyen (Angyal Dániel, Manhercz Krisztián, Molnár Erik, Nagy Ádám) szerepeltek a párizsi olimpiai csapatban.

A 16-os Vk-keret:

Kapusok: Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor, Szakonyi Dániel
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel, Bedő Krisztián, Burián Gergely, Ekler Zsombor, Kovács Péter, Manhercz Krisztián, Molnár Erik, Nagy Ádám, Nagy Ákos, Tátrai Dávid, Varga Vince, Vigvári Vendel, Vismeg Zsombor

Új szabályok, jön az edzői challenge

A Világkupát egyébként már az új szabályok szerint játsszák: 25-ös medence, 25/15-ös támadóidő, 14 fős meccskeret, és ami még nagyon fontos: az edzők egy plusz egy alkalommal kérhetnek challenge-et – ötméteresnél (ha szerinte nem fújták be, vagy jogtalanul fújták be a csapata ellen), észrevétlenül maradt brutalitásnál, vagy bármely olyan szituációnál, amely nem tartozik a VAR-felülvizsgálat körébe (a gól-nem gól szitukat pl. alapból vizsgálják). A teniszhez hasonlóan a sikeres challenge esetében később még egyet lehet kérni (de csak egyet, többet akkor sem, ha az is sikeres, azaz nem lehet úgymond “szénné" challenge-elni egy meccset). Ha viszont az edzőnek nincs igaza, elveszti a plusz egy challenge-t, azaz a mérkőzés hátralévő részében legfeljebb a reklamálás marad, hivatalosan nem akaszthatja meg a játékot.

Sok apróság mellett még egy érdekes változás, hogy immár nem kötelező kapusnak is lennie a vízben, kizárólag a meccs kezdetén – azaz ha egy támadásnál 7 a 6 elleni felállást választ egy csapat, a kézilabdához hasonlóan mezőnyjátékos jöhet be a hálóőr helyére; más kérdés, hogy itt azért a csere gyorsasága a kiúszás sebességén múlik (leszámítva az időkérés után induló akciót), azaz ez a metódus aligha lesz olyan meccs-közbeni fegyver, mint a kézilabdázóknál.