Meglehetősen bíztatóan indult a meccs: Varró Eszter rögtön lőtt egyet centerből, aztán sikerült kivédekezni egy kettős hátrányt, és úgy három perc után Faragó Kamilla átlövése is beszédült egy blokkról. Emitt Neszmély Boglárka egymás után hárította az átlövéseket. Sőt, kisvártatva egy ötös is érkezett, Garda Krisztina bevágta – a görög kapitány meg rá is tenyerelt a time-out gombra 3:45-tel a duda előtt.

Sokat nem segített: a következő fórjukat kihagyták, erre pedig Keszthelyi Rita ejtett egy olyat időnél, ami tényleg csak a mesében van.

Ezután egy percen belül szereztünk két labdát – közte egy kontrafaultot fújtak ellenünk –, majd az első előnyünket Garda varrta be kapufástól a hosszúba: 5-0-nál jártunk, és még nem volt vége a negyednek… Erre már könnyebben fújták a kontrákat és a fórt is, ám a görögöknek semmi sem jött be, persze a kapufához kellett Neszmély ujjbegye is, azaz néztük jobbról, néztük balról, de öttel mentünk nyolc perc után az ellen a gárda ellen, amely simán legyőzött bennünket a Világkupa-döntőben.

Meg sem lepődtünk, hogy a szünet után a 21. másodpercben Faragó telibe vágta a hosszú felsőt – és aztán kellett a görög kapus bravúrja, hogy ne legyen 7-0. Neszmélynek sikerült megállítania a gólvonalon a labdát egy átlövést követően – a görög kapus viszont hozzá sem tudott szagolni Faragó nyolc (inkább kilenc…) méterről elengedett zsengéjéhez. A görögök meg semmit sem tudtak csinálni a zónánkkal; Varró viszont bombázott egy komolyat centerből, azaz már 8-0-nál tartottunk, ami túl szépnek tűnt (ennek a fele elég lesz majd a világbajnokság első csoportmeccsén). Végül Siouti 12:12 perc után törte meg a jeget egy emberelőnyből – aztán egy ajándék kontrafault is kevés volt, avagy a három a kettes lefordulásból is sikerült a műugróba dobniuk a labdát. Aztán jött az első “kvázi” hiba támadásban, Faragó fórból érkező labdájára ért oda a kapus – majd a védekezésben is, Vasiliki Plevritou egy betörésből lőtte a második góljukat. Mielőtt a telhetetlenségünk azt mondatta volna velünk, hogy node mióta nem lőttünk már gólt, Varró szabadult a védőjétől és szerezte a harmadik centergólját, erre viszont a zseniális Xenaki is csavart egyet centerből. Egy újabb kontra után aztán átlövésből is betaláltak, azaz 4-4-ig jöttek vissza ebben a negyedben, de a félidőben így sem álltunk sokkal rosszabbul (9-4).

Őrület, de a hellének bedobták a kapubaállós zónájukat, ehhez képest Szilágyi Dorottya rosszkéz szélről, elhajlásból bezúzta a hosszú felsőbe. Egy-egy jó védekezés után Santa szaladt gólig, úgyhogy Cseh Sándor – 10-5-nél – időt kért, biztos, ami biztos. Rybanska Natasa mindenesetre góllal folytatta, kintről vágta be tökéletesen; a képlet meg, ugye, egyszerű: középkezdésből relatíve nehéz lefordulni. Egy kihagyott fórunk után Xenaki zárkóztatta tovább a görögöket centerből – aztán sokadjára ráncoltuk a homlokunkat, hogy itt, a Margitszigeten egy tiszta centerrántást elengednek, és bónuszként még ráfújnak egy kiállítást is… Mindegy, Neszmély védett, átellenben Keszthelyi megint elővett egyet a régiből, úgyhogy közte négy helyett visszaugrasztottuk a különbséget hatra. És a védekezés feszessége visszajött, zsinórban a második hátrányt is elpusztítottuk – kár, hogy a kapufánk után beakadt egy görög átlövés; 12-7-nél azonban még mindig nem kellett emelkednie a vérnyomásunknak. Emelkedett helyette Garda Kriszta, aki kivételesen a falból húzott parádés gólt emberelőnyből. Ennél is komolyabbat pörkölt oda Sümegi Nóra, öt lóba után kapufás gólt zúdított – erre jött aztán egy görög előnygól is a 14-8-hoz; Sümeginek viszont megjött az önbizalma, és akcióból is eladta ugyanazt.

A negyedik rész konkrétan fesztiváljelleget öltött, a hellének, miután a harmadikban is kaptak egy hetest – ha lőttek is ötöt –, valamelyest elengedték a meccset, így a végén csak az volt a kérdés, meglesz-e a közte tíz. Nem lett meg (ettől még hasonlított a férficsapat bukaresti trancsírozására, amikor 20-10-zel süllyesztettük el őket a Világkupa első tornáján) – és persze mindenki felemelte a mutatóujját, azért ne gondoljuk, hogy majd a világbajnokság kulcsfontosságú nyitómeccsén hasonlóan gálázva gyűjtjük be a három pontot.

Pontosan tudják a lányok is. De ahogy Cseh Sándor mondta: azért ezt a meccset szépen el kell rakni a tudástárba – hogy igenis tudunk így is kezdeni, és ha így kezdünk, akkor magabiztosan végig kézben is tartjuk a mérkőzést.

Így vagy úgy, Világkupa-ezüstre SEAT-kupa ezüst; női válogatottunk az építkezés alatt zavartalanul üzemel!

SEAT-kupa, 3. nap

Magyarország–Görögország 20-11 (5-0, 4-4, 7-5, 4-2)

Góljaink: Varró, Keszthelyi 4-4, Faragó, Garda 3-3, Vályi, Sümegi 2-2, Szilágyi, Rybanska

A másik mérkőzésen: Hollandia–Új-Zéland 13-4

A torna végeredménye: 1. Hollandia 9, 2. Magyarország 6, 3. Görögország 3, 4. Új-Zéland 0