Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést a sírjánál a Magyar Olimpiai Bizottság Emlék és Hagyományőrző Bizottsága, valamint a Magyar Olimpiai Akadémia szervezésében. A család tagjain kívül ott volt többek között dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, dr. Gémesi György a MOB Emlék és Hagyományőrző Bizottság vezetője, Győr Béla a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Akadémia tagja, Bárány Attila, az Eger klubelnöke, a Magyar Vízilabda Szövetség képviseletében pedig dr. Halmos R. Péter.

Fotó: MTI/archív

A 86-szoros magyar válogatott vízilabdázó 1964-ben, Tokióban aranyérmet nyert az olimpián, de ott volt Mexikóban (1968-ban) és Münchenben is (1972-ben), ahol előbb bronz-, majd ezüstérmet szerzett a csapattal. Teljes pályafutása alatt hű maradt Egerhez, ahol egyébként úszóként kezdte, nyert ifjúsági országos bajnokságot is. 1960-ban hívta meg egyébként Laky Károly szövetségi kapitány a válogatottba, 1962-ben már Európa-bajnok volt, emellett kétszer nyert Universiadét is.

Edzőként dolgozott Kuvaitban, Hollandiában és Ausztráliában is. Az egriek weboldala emlékeztet: "Azt, hogy ma Egert vízilabdázásunk világhírű fellegváraként emlegetik nagyrészt neki köszönhető. Ő építette tovább az alapokat, egyengette a sportág egri útját 2004-ben gyógyíthatatlan betegségben bekövetkező haláláig".