cover image
Női
Utánpótlás

Női U18-as vb: két hétperces gólcsend nem fért bele

2024. szeptember 21. 16:27

A bronzéremért játszhat női válogatottunk a csengdui U18-as világbajnokságon, miután az első negyed igencsak összeszedett produkciója után a következő háromban teljesen esetlegessé vált a támadójáték a spanyolok elleni elődöntőben. A nagyszünet előtt még sikerült kisebb csodát tenni, a második félidőben viszont csupán két gólt tudtunk összegereblyézni. A középső két játékrész hétperces gólcsendjei – melyek során a spanyolok mindkétszer hoztak egy-egy 3-0-ás szériát – nem fértek bele: az elmúlt három évben mindent megnyerő együttesünk lemaradt a döntőről.

Elsőrangúan telt a nyitó nyolc perc – egy kiblokkolt hátrányt követően Varró Eszter szerzett vezetést egy kiválóan megjátszott fórból. Bár a következőt a spanyolok is belőtték, a nagy oda-visszázásban nekünk sikerült tempóelőnybe kerülni egy ötméteres erejéig, amit Lendvai Natasa pakolt be. Hamar jött a hispán válasz, újfent fórból, később viszont, 47 másodperccel a duda előtt, Hajdu Kata varázsolt be egy ejtést valószínűtlen helyről, majd mindezt egy labdalopással fejelte meg a negyedzáró spanyol hat az ötben, úgyhogy 3-2-es vezetéssel vonultunk szusszanni.

És a második rész is lélekemelően indult, elvégre Torma Luca ötöst védett – majd jött egy fór… Nem ment be, és innentől nagyjából megmagyarázhatatlanul elindultunk lefelé a lejtőn. A rivális legjobbja, Queralt Anton kezdte visszaépíteni a kihagyott büntető után az önbizalmát egy előny kihasználásával, majd a balkezes Almeda is mattolt két perccel később, megint csak fórból, így már ők vezettek. Nálunk rémesen sok pontatlanság csúszott a támadásszövésbe, a zágrábi kéztörése után reaktivált Tiba Panna lőtt lécet fórból, majd a kapus védte a következő távoliját, Temprano nem túl acélos kinti labdája viszont valahogy bekocogott Torma keze alatt, úgyhogy már 5-3-ra vezettek, azaz ebben a részben 0-3-nál tartottunk úgy, hogy elkezdődött az utolsó perc.

Hanem akkor Lendvay Zoé végre úgy állt bele egy lövésbe, ahogy kell emberelőnyben, majd egy remek labdaszerzést követően Hajdunak még maradt ideje helyzetbe kerülni és egyenlíteni – az utolsó 40 másodpercben visszahoztunk mindent, amit addig elbaltáztunk, azaz 5-5-ről indult a második félidő.

Utólag mereng picit az ember, vajon miként alakul a meccs, ha az első támadásunkból Varró remek centerezése nem a léc éléről pattan ki, mert ebben bőven benne volt a gól… Ám aztán hiába védtünk ki egy hátrányt, egy eldurrantott labdából megint ötösig jöttek, és ezt már nem hibázták el. És aztán a meccs – megint csak perspektívába helyezve – nagyjából egy perc alatt el is ment. Merthogy ami eladdig mindkét gárda védekezésében afféle fő és relatíve sikeres csapásiránynak számított – hogy a rosszkéz oldalra tereljék a lövéseket –, nálunk ott is rést ütöttek a pajzson: Anton relatíve messziről pattintott, majd egy szétmálló támadásunkat követően, bár létszámra megvoltunk, fejben nem, és Almeda kvázi lefordulásgólt szerzett. Újabb 3-0-ás széria, és immár háromgólos hátrány, ráadásul az egész nettó 72 másodperc alatt történt – nem csoda, hogy az elmúlt években győzelmekhez szokott lánycsapatunk hiába kereste a megoldást. Még az sem működött, ami eddig rendre lendített a csapaton: egy kettő az egyes lefordulásban Tiba túl közel vitte a labdát a kapushoz, aki ráugrott, és ezt inkább víz alá vitt labdának fújták be. Később egy időkéréses fór is lövés nélkül ment el – végül ismét a legvégén tört meg a jég, ám Hajdu ötméterese 35 másodperccel az utolsó szünet előtt ezúttal csupán halovány reményt adott, hiszen mínusz kettőről kellett nekimennünk a zárórésznek.

Amelyben négy percig tartott a remény, ám sehogysem sikerült felezni a különbséget, és amikor a spanyolok időkérés után kihasználták az előnyt – Almeda negyedszer köszönt be –, akkor nagyjából eldőlt a meccs. Pláne úgy, hogy az olasz meccs hőse, Lendvai Natasa is eldurrantott egy fórt, s bár Varró aztán csavart egy szenzációsat centerből, 2:18-nál kicsit késeinek hatott a szépítés. Mégis, felderengett valami, labdaszerzés, fór – ám Tibának nagyon nem ment (nem volt úgy játékban a sérülése miatt), a hatodik lövéséből sem lett gól, 1:20-nál még tán lett volna esély, így viszont, amikor Sike József 52 másodperccel a duda előtt időt kért 7-9-nél, érezhető volt, innen nem lesz visszaút. Oké, a spanyol U19-esek innen hozták vissza a bronzmeccset ellenünk Burgaszban, de az két hete volt, itt Lendvay Zoé labdája elszállt hét a hatban, aztán a minden mindegy alapon zajló letámadásunkba belefújtak egy fórt, amit az üres kapuba dobtak be, így lett 10-7 a vége.

Avagy két sorozat folytatódott párhuzamosan: miközben, akárcsak tavaly, hatból hat korosztályos világversenyen jutottak négybe válogatottjaink – erre más európai ország nem volt képes –, az idei viadalokon az ötödik meccset veszítettük el a spanyolok ellen az egyenes kieséses szakaszban.

Így vagy úgy, a lányoknak még van egy esélyük az éremre: csak vissza kell vágniuk az amerikaiaknak a nyitónapi, büntetőpárbajos vereségért.

 

Női U18-as világbajnokság, Csengdu

Elődöntő

Spanyolország–Magyarország 10-7 (2-3, 3-2, 3-1, 2-1)

Gólok: Hajdu 3, Varró 2, Lendvay Z., Lendvai N.

A másik elődöntőben: Egyesült Államok–Görögország 8-13