2021-ben olimpiai bronz, 2022-ben világbajnoki ezüst – a magyar női válogatott két nyáron is kiváló teljesítménnyel rukkolt elő, igaz, 2022-ben a spliti Európa-bajnokságon becsúszott egy ötödik hely is. Erre aztán 2023 nyarán jött egy vb-6. eredmény, ami után nem sokkal Bíró Attila távozott a szövetségi kapitányi pozícióból, a helyét pedig ketten, Mihók Attila és Cseh Sándor vették át. 2024 első napjaiban arra is fény derül, miként muzsikál éles helyzetben a felállás.

A társkapitányok azonnal mélyvízbe kerülnek, ők ugyanis nem kísérletezgethetnek vagy pihentethetnek úgy, mint Varga Zsolt a férfiaknál, ahol már megvan a párizsi kvóta. A női ötkarikás játékok 10 helyéből hét már elkelt, a maradék három közül az egyiket Eindhovenben, az utolsó kettőt pedig a februári, doha világbajnokságon osztják ki. A házigazda hollandok és a kétszeres címvédő spanyolok a tavalyi fukuokai világbajnoki fináléval már megváltották a jegyüket, azaz az is előfordulhat, hogy egy Eb-bronz elég lehet az üdvösséghez. Ha nem sikerül, akkor sem dől össze a világ, Katarban újra lehet próbálkozni, ráadásul az ottani fellépésünk már kőbe van vésve.

A tornát a fiataloknál már bevetett kétdivíziós rendszerben bonyolítják le, azaz elköszönhetünk a csoportkörös felvezető, formába hozó meccsektől, főleg úgy, hogy az első két találkozónkat rögtön közvetlen riválisok ellen vívjuk. Kezdésként a görögökkel mérkőzünk meg, akiknek szintén nincs még kvótájuk (és ők is ezért utaztak el Eindhovenbe), másnap pedig jönnek a világbajnok hollandok, akik a már biztos olimpiai részvétellel együtt is az aranyra fognak hajtani hazai környezetben. A horvátok ellen talán beleférhet majd a pihenés, és addigra minden bizonnyal az is eldől, hogy a csoport első két helyének valamelyikén végeztünk-e és bejutottunk-e egyenes ágon a legjobb 8 közé. 

Amennyiben igen, akkor egy pihenőnap után a B-csoport (Franciaország, Izrael, Olaszország, Spanyolország) „alsóházának” és a D-csoport (Bulgária, Nagy-Britannia, Németország, Szlovákia) „felsőházának” összecsapásainak valamelyik győztesével vívnánk meg az elődöntőért.

Amennyiben nem, akkor részt kell vennük a keresztjátékban, méghozzá a C-csoport (Csehország, Románia, Szerbia, Törökország) győztese vagy második helyezettje ellen, onnan továbbjutva pedig a B-jelű kvartett 1-2. helyezettje várnak ránk. De ne szaladjunk ennyire előre, a matekozást hagyjuk meg későbbre. 

A csapat egyébként november végén kezdte meg a felkészülést, akkor még egy jóval bővebb kerettel. Eleinte férficsapatok ellen kétkapuztak, majd a kínai válogatottal edzettek közösen körülbelül egy hétig, amit két hivatalos felkészülési mérkőzéssel és két győzelemmel zártak. Karácsony után Spanyolország felé vette az irányt a kontingens, ahol a regnáló Európa-bajnok társaságában folytatódott egy hangolódás, majd egy barcelonai edzőmeccs után hirdették ki a végleges névsort a kapitányok, amelyben fiatalok is kaptak helyet, de a rutint sem kell nagyítóval keresni.

Eb-érdekességek, statisztikák – női válogatott 

• Női válogatottunk ugyan nem vezet az aranyérmek tekintetében, viszont történelmi távlatban a legkiegyensúlyozottabban szerepelt a kontinensviadalokon az 1985-ös indulás óta: az eddigi 19 tornán 14-szer végeztünk dobogón (3 arany, 5 ezüst, 6 bronz), és mindösszesen 16-szor szerepeltünk a legjobb négy között – eggyel többször, mint a hollandok, akik egyébként 5-4-3-as érem-mutatójukkal vezetik az örökrangsort az olaszok előtt (5-2-3). Azaz eddig csupán háromszor fordult elő, hogy a lányok nem jutottak be a négy közé, igaz, 1997 és 2010 után épp legutóbb, Splitben végeztünk az 5. helyen.

• Győzni eddig 1991-ben Athénban, 2001-ben Budapesten és 2016-ban Belgrádban sikerült – utóbbi aranyat az akkor debütáló kapitány, Bíró Attila vezetésével szerezte meg együttesünk; ha esetleg idén is sikerülne a Mihók Attila-Cseh Sándor párosnak rögtön az első helyre repíteni a csapatot, megint csak egy januári Eb-n, az rögtön párizsi kvótát jelentene (mint ahogy annak idején a riói repjegyet váltották meg a lányok).

• Akárcsak a férfiaknál, itt is a győztes vagy a legmagasabban rangsorolt, még nem kvalifikált együttes szerez ötkarikás részvételi jogot. Mivel a hazai pályán játszó hollandok és az elmúlt két Eb-t megnyerő spanyolok már biztonságban érezhetik magukat a fukuokai vb-döntőbe jutással, meglehet, a bronzmeccsnek extra tétje lesz.

• A fukuokai 6. hellyel még épp elértük a dohai csatlakozást, azaz a vb-kvalifikációval már nem kell foglalkoznunk, arra az öt elitgárda közül már egyedül a görögöknek kell ráhajtaniuk, és további két együttes vívhatja ki az indulást még.

• Eindhoven másodszor lesz házigazda 2012 után, akkor mindkét magyar együttes bronzérmet szerzett. A női csapat históriája szempontjából azért emlékezetes az a torna, mert a mai napig bezárólag ott sikerült utoljára legyőznünk a spanyolokat egy világverseny egyenes kieséses szakaszában (11–9).

• Bár a hölgyek Eb-jét lezavarják 9 nap alatt (csupán két szünnapot iktatnak be), a játékrend ugyanaz, mint a férfiaknál (két divízió, 3-2-1-0-s pontozás) – ráadásul ez a viadal történelmi lesz abból a szempontból, hogy először indulhat 16 együttes a hölgyeknél.

Csoportellenfeleink

•• Görögország (január 5., 20:30)

• Akárcsak január 4-én a férfiak, egy nappal később a hölgyek is a görögök ellen kezdik meg a csoportküzdelmeket. Egy éve, Splitben ugyanígy a nyitányon találkoztunk, és akkor a hellének nyertek (8–9), ami aztán a spanyolok karjaiba terelte a mieinket a nyolc között...

• Ezzel egyenlítettek egyébként a görögök az „összetettben”: az Eb-ken 4–4-re állunk egy döntetlen mellett. Az elsőt mi nyertük nagyon simán 1991-ben, Athénben (10–0), aztán három hellén siker jött, köztük a 2012-es, eindhoveni elődöntő (12–14), utána viszont háromszor mi nyertünk zsinórban (2014: 12–7, 2016: 9–6, 2020: 13–10), míg végül Splitben ők passzírozták be a végén a győztes gólt.

• A tavalyi év kifejezetten jól sikerült ellenük: legyőztük őket a Los Angeles-i Világkupa-negyeddöntőben egy védekezésmentes meccsen 20–13-ra, majd a vb-n az 5–8-as keresztbejátszás során 10–9-re.

• A görög hölgyeknek egyébként négy ezüstérem jelenti a csúcspontot: ennyiszer jutottak döntőbe (2010, 2012, 2018, 2022), győzniük azonban egyszer sem sikerült.

•• Hollandia (január 6., 19:00)

• Akárcsak a férfiaknál az olaszok elleni csata, a nőknél a magyar–holland az abszolút csúcs: csak ez a két ország vett részt eddig mind a 19 eseményen, és az első négy alkalommal egymás között döntötték el az aranyérem sorsát. Azok után, hogy Oslóban 1985-ben azóta is rekordnak számító vereségbe szaladtak bele a lelkes magyar lányok (4–19), szép fokozatosan csökkentették a különbséget, hogy aztán 1991-ben legyőzzék a nagy riválist a fináléban.

• Eddig csupán két olyan Eb-t rendeztek, ahol nem futott össze a két gárda (1997, 1999), volt, amikor kétszer is, így 18 meccset számlál a közös múlt. Egy döntetlen mellett jelenleg 9–8-ra vezetünk – az első öt mérkőzésből ők nyertek négyet, majd a következő hétből mi hatot, míg az utóbbi időben változatosan alakultak a találkák: 2016-ban ők diadalmaskodtak a csoportban (10–14), de visszavágtunk a döntőben (9–7). Két évvel később ők nyerték az elődöntőt (6–7), 2020-ban Budapesten viszont mi a bronzmeccset (10–8), Splitben azonban nem adtak esélyt a csoportban (4–13).

• A többi világversenyen az utolsó két emlék határozottan pozitív: legyőztük őket a tokiói olimpia negyeddöntőjében (14–11) és a 2022-es budapesti világbajnokság elődöntőjében is (13–12).

• Azóta viszont más irányba indult a két együttes, hiszen a hollandok az aktuális világbajnokok: akárcsak a magyar fiúk, ők is büntetőkkel nyerték meg a vb-aranyat, a spanyolok ellenében.

• Az Eb-k éremtábláját ők vezetik 5 arannyal, 4 ezüsttel és 3 bronzzal. Igaz, az öt bajnoki címükből négyet betermeltek az első öt viadalon 1993-ig, és a következőre 25 évet kellett várniuk, míg végre 2018-ban ismét felülhettek a trónra.

• Övék a leghosszabb éremszéria: az első nyolc Eb-n rendre dobogón végeztek. Ezután jött egy hullámvölgy, négy egymást követő torna érem nélkül (2001-2008), majd épp az eindhoveni uszodában értek történelmi mélypontra (6. hely), hogy azóta ötből ötször jussanak be az elődöntőbe, igaz, a 2018-as elsőséget a legutóbbi két alkalommal két negyedik hely követte.

•• Horvátország (január 7., 20:00)

• A horvát hölgyek Eb-története Zágrábban indult: 2010-ben rendezőként jogosulttá váltak a részvételre, de persze nem kerülhették el az utolsó helyet. Hat évvel később élték túl először a selejtezőt, majd odaértek a következő két alkalommal is, legutóbb, Splitben pedig sikerült először kiharcolniuk a legjobb nyolcba jutást, ennek köszönhetően szerepelhetnek az első divízióban. Más világversenyen még nem szerepeltek.

• Ettől függetlenül még nincsenek egy súlycsoportban az elitcsapatokkal – mi kétszer játszottunk velük, először Budapesten 2020-ban (25–6), majd tavaly Splitben (22–6).

•• A magyar női válogatott tagjai – válogatottság számok + gólok

Magyari Alda           81     1

Neszmély Boglárka  15     0

Faragó Kamilla         48     52

Garda Krisztina        188   134

Keszthelyi-Nagy Rita   330   738

Kuna Szonja             9       6

Kurucz-Gurisatti Gréta 164 320

Leimeter Dóra         134   154

Mahieu Geraldine   45     15

Parkes Rebecca        126   169

Rybanska Natasa     95     73

Szabó Nikolett         1       1

Szilágyi Dorottya     163   241

Tiba Panna              7       10

Vályi Vanda              119   102