A lányok után a fiúk is megkezdték a dohai világbajnokságot, igaz, egyelőre Varga Dénes nélkül. Az olimpiai kvóta már megvan, de ezzel együtt is szeretne történelmet írni és címet védeni a magyar válogatott, ehhez az első helyi lépcsőfok a Románia elleni csoportmérkőzés volt, ahol még tovább lehetett csiszolni a Zágrábban remekül szereplő, valamint az onnan távolmaradó két társaság egységét. Dumin kívül egyébként Pohl Zoltán maradt ki a hétfői keretből.

Vámos Márton rögtön az első kísérletből megszerezte a vezetést, de egyből jött a román válasz egy életerős átlövésből. Egy jó ideig nem tudtunk újra előnybe kerülni (Manhercz Krisztián kétszer is a kapufát találta el, utóbbinál kellett Marius-Floric Tic védése is), sőt egy kihasznált fórral már szomszédaink vezettek. Nem késlekedtünk az egyenlítéssel, Zalánki Gergő először kiharcolt, majd értékesített egy ötméterest, aztán Német Toni is a kapuba ütött egy Nagy Ádám-passzt létszámfölényben. Kisvártatva Nagy is feliratkozott a góllövőlistára, Vámos pedig 1,4 másodperccel a negyed vége előtt váltott gólra egy ziccert.

Éles szögből leadott román találattal indult a második játékrész, sőt egy szép csavarral egyetlen gólra zárkózott ellenfelünk. Nyugtatólag hatott, hogy Kovács Péter emberelőnyben kibirkózott egy ötöst, amit Manhercz be is varrt, utána pedig Jansik Szilárd is megvillant centerből. Manhercz is összehozott egy büntetőt, aminek Nagy volt a haszonélvezője, a túloldalon viszont Vogel Soma hárított bravúrral egy román ötméterest, maradt a közte négy. De csak ideig-óráig, Zalánki először a bal felsőbe pattintott az irányító posztjáról, majd „saját helyéről” is elsült a keze, csak éppen a másik pipába vágódott a labda, így ezt a periódust is 5–2-re nyertük, azaz zsinórban ötöt lőttünk.

A románok a harmadik etapot is jól indították, ám most nem hagytunk nekik egymás után kettőt, erről Fekete Gergő gondoskodott centerből. Vogel hozta a szokásosat, azaz sorozatban a második román ötöst is kivédte, elöl pedig gyönyörűen járattunk meg egy emberelőnyt, amit Angyal Dániel koronázott meg egy húzással. Aztán Vogel elképesztő sorozata megszakadt végül, bár a harmadik ötméteresnél is érezte a sarkot, majd még egyszer bevették a kapuját, amikor nem sikerült teljesen visszarendeződnünk egy eladott labda után. Az előnyünk nem forgott veszélyben, mert ezzel is csak ötre csökkentették a lemaradást, igaz, a negyedet megnyerték 3–2-re.

A záró nyolcpercre Bányai Márk érkezett a kapuba, Vámos pedig úgy ragasztott egy rakétát a léc alá, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Szigorítottunk a védekezésen, fórból viszont felavatták Bányait, igaz, Jansik kezén kicsit irányt változtatott a román löket. Manhercz harmadik kapufájáról végre befelé pattant a labda, az utolsó percben a sapkájától megfosztott Jansik meglőtte a 15. magyar gólt, Bányai pedig két bravúrt is bemutatott az utolsó másodpercekben, megtartva ezzel a hétgólos különbséget.

A vége 15–8 ide (akárcsak a decemberi E.ON-kupán), érvényesítettük a papírformát, a csúcsformától viszont még messze vagyunk. Folytatás két nap múlva, amikor is az olaszok ellen játszunk minden valószínűség szerint a csoportelsőségért.

Végeredmény, világbajnokság
D-csoport, 1. forduló
Románia–Magyarország 8–15 (2–5, 2–5, 3–2, 1–3)

Gólok: Georgescu, Fulea 2-2, Lutescu, Colodrovschi, Neamtu, Prioteasa, ill. Vámos, Zalánki 3-3, Nagy, Manhercz, Jannik 2-2, Német, Fekete, Angyal

(eredményre kattintva részletes statisztika nyílik)

A csoport másik mérkőzésén:
Olaszország–Kazahsztán 33–3