Az utolsó mérkőzés előtt az volt a tét, hogy egy olaszok elleni négygólos sikerrel akár még a második hely is meg lehetett volna, egy sima győzelemmel a harmadik... Végül nem kellett számolgatni, sajnos.

A harmadik meccsen úszóverseny zajlott a medencében több mint négy és fél percig, akkor végre Gedra Botond lövésre lendítette kezét és milyen jól tette – aztán viszont a kapusunk benézett egy távolról eleresztett vízen kacsázó labdát. Védekezésben még csak-csak rendben voltunk, de támadásban ott folytattuk, ahol a spanyolok ellen abbahagytuk: némiképp’ tanácstalanul járt körbe a labda, kevés igazi helyzetet tudtunk kialakítani. Szerencsére a taljánok sem brillíroztak, sokat elmond az első negyed színvonaláról az állás: 1-1.

Ennél már csak jobb jöhet, de tényleg – reménykedtünk. Pláne, hogy srácaink is tudták, egyetlen esélyük van: menekülés a győzelembe. Kaptunk is egy előnyt és éltünk is vele, Kovács Mátyás irgalmatlan messziről pókhálózta ki a jobb felsőt – csakhogy egy újabb távoli olasz bomba újfent utat talált a kapunkba (2-2). Ment, gyömöszölte egymást a két csapat, de jelentősebb átütőerő nélkül, hemzsegett a technikai hibától mindkét alakulat játéka. Ráadásul vezetéshez jutottak a taljánok, rosszkézről a rövidbe, sajnos ebben is benne volt kapusunk, persze nem akarunk minden gólt az ő nyakába varrni, de három védhetőnek tűnő lövést nem sikerült hárítania. Igyekeztek a mieink, szó se róla, kaptuk sorba az előnyöket, de nem tudtunk velük élni. Az olaszok viszont igen, egy okos pattintást követően már 4-2 volt a javukra, másfél perccel a nagyszünet előtt. Semmi, de tényleg semmi nem jött össze a magyar srácoknak, így a félidőben kétgólos hátrányban voltunk.

Innen néggyel verni az olaszokat, a lehetetlen küldetés kategóriájának tűnt… Annak ellenére is, hogy Farsang Aurél centerből csavart háttal egy parádés gólt, sőt, két perc elteltével Pintér Noah gyilkos bombája kötött ki a talján kapuban, visszajöttünk egálra. Nagyon kellett ekkor kapusunk, Horváth Levente extra bravúrja, aki kisvártatva egy büntetőt is parádésan védett, de sajnos visszafújták a sporik, azzal szemben már ő sem segíthetett, így megint az olaszoknál volt az előny (4-5). Ami meg is maradt az utolsó negyed előtt, azaz a négy gólos esetleges győzelemről –lélekben – már lemondtunk.

Küzdelem igen, játék kevésbé jellemezte a negyedik negyed első három percét, amelynek végén ismét két gólosra növelte előnyét az olasz válogatott. (4-6) Továbbra sem volt túl nagy elképzelés a mieink támadójátékában, valahogy nem úgy mentek a dolgok, ahogy szerettük, szerették volna. Két perccel a vége előtt ugyan büntetőből még szépítettünk, Horváth meg újfent parádézott a kapuban, de ez is kevés volt, az utolsó előnyünket is kihagytuk és kikaptunk 6-5—re. Mindhárom csoportmeccsét elvesztette a magyar válogatott, amely ezzel a kvartett utolsó helyén végzett.

Ám lehet visszaút: először a keresztbejátszáson kell „megvédenünk” elsődivíziós helyünket a Hollandia–Málta mérkőzés győztese ellen, és ha ez sikerül, jöhet egy negyeddöntő a horvátok ellen. Az eddigiek alapján elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy csütörtökön végre álljon össze minden – a többivel ráérünk foglalkozni azután.

U15-ös Eb

A-csoport, 3. forduló

Magyarország–Olaszország 5-6 (1-1, 1-3, 2-1, 1-1) 

Gólok: Pintér 2, Jámbor, Farsang, Gedra ill., Corelli 3, Fumo, Cicchetti, Madaschi

A csoport végeredménye:

1. Montenegró 9, 2. Olaszország 6, 3. Spanyolország 3, 4. Magyarország 0