Vogel Soma (54), Angyal Dániel (148), Jansik Szilárd (92), Manhercz Krisztián (185), Vámos Márton (271), Varga Dénes (329), Zalánki Gergő (148) – két hét pihenő után most kezdte újra az alapozást a fukuokai világbajnok együttes hét meghatározó világklasszisa. Neveik mellett az eddigi válogatottságaik számai – mindösszesen 1227 szereplés a nemzeti együttesben. Ennél jobban semmi sem szemlélteti, mennyire átformált gárda szerepel majd az Európa-bajnokságon: ha a 266-szoros válogatott, rutinos visszatérő Hárai Balázst kivesszük a sorból, a többi 14 pólós mindösszesen 276-szor köthette fel a piros-fehér-zöld zászlós sapkát – nyolcan 7 vagy annál kevesebb alkalommal.

Varga Zsolt ugyanakkor a kiváló vb-szereplés miatt úgy dönthetett: a lehető legélesebb körülmények között teszteli a jövő generációit (hiszen rajtunk és a görögökön kívül mindenki olimpiai, illetve vb-kvótára hajt), miközben kulcsemberei pihennek; ellentétben az összes többi riválissal. Mindez hosszú távon kamatozhat: akár már februárban, a dohai vb-n, de elsősorban az olimpián – még hosszabb távon pedig úgy, hogy egy sor, tavaly junior világbajnoki címet szerzett ifjú kiválóság kezdi meg a tapasztalatgyűjtést a nemzetközi elitben.

Mindebben természetesen benne van az is, hogy ellentétben az elmúlt két Eb-vel, most nem fogunk döntőt játszani (Budapesten nyertünk, Splitben ezüstérmesek lettünk), de sose becsüljük alá a fiatalos lendületben és a tétnélküliségben rejlő lehetőségeket.

És akkor most jöjjön néhány érdekesség az Eb-ről - történelmi távlatokból, illetve zágrábi csoportellenfeleinkről.

Eb-érdekességek, statisztikák – férfiválogatott

• A magyar válogatott hasonlóan nyomasztó fölényben van az Európa-bajnokságok örökranglistáján, mint az olimpiákon. 13 aranyérmünkkel magasan az első helyen állunk, az eddigi 36 Eb-n 35 alkalommal szerepeltünk (1950-ben politikai okokból maradtunk távol), és 26-szor zártunk a dobogón (13 arany, 7 ezüst, 6 bronz). A szerbek a jogelőd jugoszlávok eredményeivel együtt 8 győzelemnél járnak.

• A dominanciát a hőskorban alapoztuk meg: mi nyertük az első öt Európa-bajnokságot (1926, 1927, 1931, 1934, 1938), illetve az első tízből nyolcat (1954, 1958, 1962). A következő öt címből kettőt a Faragó-Csapó-féle aranycsapat hódított el (1974, 1977), kettőt a Kemény-féle szupergárda rögtön az első ciklusban (1997, 1999), míg az utolsót 2020-ban, hazai pályán Varga Dénesék.

• Az utolsó 15 Eb-n, 1993 óta 13 alkalommal állt dobogóra a magyar együttes: azon túl, hogy van egy nyolcas éremnyerő szériája (1993-2008), a legutóbbi két alkalommal egyaránt döntőt vívott. A nyolcas sorozat egyébként szintén kiemelkedő: korábban a jugóknak volt egy hasonló (1950-1977), de ők egyszer sem tudtak nyerni azokon a viadalokon.

• A legrosszabb időszak 1985-től 1991-ig tartott, amikor négy egymást követő Eb-n maradt érem nélkül a csapat. Ekkorra esik minden idők leggyengébb szereplése, az 1989-es 9. hely Bonnban – igaz, valami hasonló jött 2018-ban, amikor 8-ikként zártunk.

• Zágráb másodszor lesz házigazda: 2010-ben negyedik helyen végzett a válogatott (az egy szeptemberi Eb volt – akkor a kinti medencéből csináltak versenyhelyszínt, most ez lesz a melegítő-medence (egy sátortető alatt), és a fedettben rendezik a tornát.

• 2012, 2016 és 2020 után ez a negyedik januárra időzített Eb az olimpia évében: az előző három alkalommal egyaránt megvolt a dobogó, két bronzérem (Eindhoven, Belgrád) után egy arany (Budapest) következett.

• Ez lesz az első Európa-bajnokság, amelyet az úgynevezett kétdivíziós formátumban bonyolítanak le: a legutóbbi, spliti viadal első nyolc csapata küzd két csoportban az elitosztályban, míg a második divízióban a selejtezőt sikerrel vett együttesek, szintén két négyes csoportban. Az első divízióban az első két helyen végző gárdák automatikusan a negyeddöntőbe kerülnek, míg a harmadikok a második vonal csoportmásodikjaival, a negyedikek pedig a csoportelsőkkel találkoznak a keresztbejátszásban – a győztesek a nyolcba jutnak, a vesztesek a 9-16. helyért folytatják (és ez egyszersmind meghatározza a 2026-os Eb divízió-beosztását).

• Az Európa-bajnokságon egy olimpiai kvótát osztanak ki – az aranyérem jelent párizsi kvalifikációt. Ha esetleg egy már kijutott együttes nyerne (Magyarország vagy Görögország), akkor a legmagasabban rangsorolt nem-kvalifikált csapat jut ki. A fennmaradó négy helyre a dohai vb-n lehet odaérni.

• Zágrábban még három vb-kvóta is gazdára vár – ez bennünket annyiban izgat, hogy a harmadikként (azaz az eddig nem kvalifikáltak közül a leghátrébb végző) kijutó kerül a mi csoportunkba a dohai viadalon. Az elitbe sorolt együttesek közül a horvátoknak és a montenegróiaknak még ki kell harcolniuk a vb-részvételt, míg az Eb-n résztvevők közül Magyarország, Görögország, Szerbia és Franciaország a fukuokai helyezések alapján, míg Spanyolország és Olaszország a Világkupa-döntőbe jutás miatt már ott van Dohában.

• Az Európa-bajnokságon is a tavaly óta érvényben lévő szabályokkal játszanak, azaz már a csoportkörben sincs döntetlen, az egálra végződött mérkőzéseket is ötméteresekkel döntik el (3-2-1-0-ás pontozás mellett).

Csoportellenfeleink

•• Görögország (január 4., 19.00 óra)

• Ott kezdjük, ahol az előző világbajnokságot befejeztük: Fukuokában, a döntőben emlékezetes csatában, büntetőkkel győztünk a hellénekkel szemben – most velük vívjuk a nyitómérkőzést. Míg ők teljes vértezetben érkeznek, azaz gyakorlatilag a vb-ezüstérmes csapatukkal állnak fel, mi jelentősen megfiatalított együttessel indulunk a harcmezőre.

• Bármilyen hihetetlen, de az ezredforduló óta vb-ken már érmes, legutóbb a tokiói olimpián finálét vívó görög csapat még soha nem nyert érmet az Európa-bajnokságokon. És mindössze kétszer, 1999-ben és 2016-ban sikerült négybe kerülniük, ám mindkétszer negyedik helyen zártak.

• Eb-n legutóbb 2016-ban találkoztunk velük: akkor a csoportban döntetlen lett (8-8), a bronzmeccsen aztán mi nyertünk (13-10) – Európa-bajnokságokon ekkor találkoztunk velük utoljára. Első Eb-meccsünket még 1970-ben játszottuk ellenük, akkor 11-0-ra győztünk, és a nyolc évvel ezelőtti csoportmeccset, plusz egy 6-6-tal zárult találkozót (épp itt, Zágrábban) leszámítva rendre győztünk ellenük.

• Tavaly kétszer találkoztunk, a vb-döntőn kívül a Világkupa negyeddöntőjében, ahol 6-4-re nyertünk. Ezt megelőzően a 2021-es tokiói olimpián vívtunk meg velük, és akkor mind a csoportban (9-10), mind az elődöntőben (6-9) ők bionyultak jobbnak.

•• Grúzia (január 6., 17.00 óra)

• 2014-ben, a budapesti Eb-n mutatkoztak be, most már a hatodik fellépésükre készülnek. A legjobb eredményüket épp legutóbb, Splitben érték el, amikor sikerült a legjobb nyolc közé kerülniük, igaz, végül 8. helyen zártak.

• 2016-ban találkoztunk velük először a januári, belgrádi Eb nyolcaddöntőjében, és tükörsima, 14-3-as győzelmet arattunk, majd a barcelonai Eb nyitányán 12-5-tel intéztük el őket.

• Legutóbbi találkozónk a budapesti vb-n a csoportkörben már előrevetített valamit abból, ami később bekövetkezett: meglehetősen hektikus mérkőzésen 18-14-re gyűrtük le őket.

•• Olaszország (január 8., 19.00 óra)

• A kontinensviadalok történetének legpatinásabb párharca ez: 1938 és 2018 között 26-szor találkozott a két együttes csak az Eb-ken. A győzelem-vereség mutató 16-9 „ide”, egy döntetlen mellett. Az 1938-as, 9-0-ás sikert még további nyolc követte, a taljánok először 1985-ben tudtak győzni ellenünk, igaz, ezzel együtt egymás után hatszor sikerült nekik 1995-ig bezárólag. 1997-ben fordult a kocka, azóta 11-ből 7-szer sikerült felülkerekednünk, igaz, a legutolsó, barcelonai találkozón minden idők legsúlyosabb Eb-vereségébe szaladtunk bele (5-12). 

• A taljánok eddig háromszor tudtak Eb-t nyerni: még az „ősidőkben”, 1947-ben, majd a Rudic-féle aranycsapat, 1993-ban és 1995-ben, mindkétszer a magyar válogatottat győzve le a fináléban. Azóta várnak az újabb aranyra Eb-n – ráadásul az utolsó 10 tornán csupán kétszer állhattak dobogóra (2010: ezüst, 2014: bronz). A legutóbbi négy szereplésük „ritmusos”: 6., 4., 6., 4.

• 2012 óta nem jutott túl sok sikerélmény velük szemben: vereség a londoni olimpia negyeddöntőjében (9-11), a 2015-ös kazanyi vb-negyeddöntőben (7-8), 2017-ben a budapesti vb-n 9-9-cel zárult a csoportmeccsünk, eztán jött a csúfos Eb-vereség 2018-ban, majd kikaptunk tőlük a 2019-es vb-elődöntőben (10-12), döntetlennel zártunk az olimpia csoportkörében (5-5), és újabb vereség jött a 2022-es budapesti vb negyeddöntőjében (10-11). Világversenyen, igazán éles meccsen utoljára kereken tíz éve nyertünk ellenük, a szigeten, a 2014-es Eb-elődöntőben (8-7), leszámítva a 2016-os trieszti olimpiai selejtezőtornát, amelynek a döntője már nem számított igazán sehová (10-8).

• Legutóbb itt, Zágrábban, ugyanebben az uszodában mérkőztünk velük a Világkupa-selejtezőben tavaly márciusban, és akkor az olaszok 9-8-ra nyertek.

•• A magyar férfiválogatott tagjai – válogatottság számok + gólok

Bányai Márk                1          0

Gyapjas Viktor             3          0

Burián Gergely            28        48

Fekete Gergő               30        16

Hárai Balázs                 266      201

Kovács Péter                5          4

Molnár Erik                 21        18

Nagy Ádám                 68        44

Pohl Zoltán                  73        15

Szeghalmi Zsombor     2          1

Tátrai Dávid                 3          4

Varga Vince                 2          2

Vigvári Vendel             29        55

Vigvári Vince               7          22

Vismeg Zsombor         4          2