Bíró Attila szövetségi kapitány

„A védekezésen volt a hangsúly, sikerült is rendezni a sorokat, de ez a meccs ebből a szempontból kevésbé mérvadó, mint ahogy a japánok elleni sem volt az – ahhoz, hogy a spanyolok ellen teljesen készen álljunk, minőségi ellenfelekkel kell meccselnünk. Sikerült leszervezni egy-egy kétkaput a hollandokkal és az amerikaiakkal a következő napokra, ezeket várom, ezeken tudom lemérni, mennyire állt össze valóban a védekezés. A mai mérkőzésen látszott, hogy az új-zélandi vízilabda azért közelebb áll az európai stílushoz, ez az eredményben is visszaköszönt. Az kevésbé tetszett, hogy a legkisebb bökdösésre kiállítást fújtak, én értem, hogy így lehet bizonyos mértékig meggátolni a nagyobb különbség kialakulását, csak minket nem készít fel a negyeddöntőre, mert ugyanezzel a felfogással a spanyolok ellen 25-25 kiállítást kéne ítélniük. Mindegy, most a következő gyakorlások a legfontosabbak, hogy elérjük a csúcsformánkat.”

Szilágyi Dorottya, akit a meccs legjobbjának választottak

„Egyértelműen a védekezésre koncentráltunk, hiszen elöl nem nagyon szoktak problémáink lenni. Most elég jól megoldottuk a dolgokat hátul, van három napunk, hogy teljesen készen álljunk.”

Parkes Rebecca

„Azért elég fura érzés volt új-zélandi születésűként ellenük játszani, azzal az alapállással, hogy nekem most ki kell nyírnom őket. Azért ment, mert én most már sokkal inkább vagyok magyar, mint új-zélandi. Örülök, hogy ez a meccs így sikerült, építkeznünk kell tovább.”

Magyari Alda

„Azért kezdek kilábalni a sokkból, ez azért már látszott talán. De az a kapusból... Az engem legyilkolt. Soha nem szoktam kiúszogatni a kapuból, de mondták, hogy a japán lefordulások miatt csináljam, úgysem tudják átdobni a pályát, erre durr... tizenkét év alatt még sosem dobott nekem gólt a másik kapus, ettől én aznapra kikészültem teljesen. Hozom vissza magamat, azért még kell kicsit dolgozni ezen, de azon vagyok, hogy három nap múlva minden rendben legyen.”