Az elmúlt évek szabálymódosítási kavalkádja után – melyből még mostanra is jutott: lásd a kétméteres regula újraértelmezését – a Molnár Tamás vezette technikai bizottság teljesen újraírta a szabálykönyvet, a szó szoros értelmében, immár a 21. században releváns nyelvezettel és értelmezéssel.

Ezzel a lendülettel viszont számos más reformot is bevezettek, melyek legfontosabbika, hogy a WA-eseményeken – olimpia, világbajnokság (korosztályos vb-ket is beleértve!), Világkupa – többé a csoportkörben sem lesz döntetlen, iksznél jönnek a büntetők. Ezzel párhuzamosan a pontozás is átalakul: a rendes játékidőben elért győzelmekért 3 pont jár, a büntetőkkel elért siker 2-t ér, aki alulmarad a párbajban, az 1 pontot kap, míg a „normál” vesztes továbbra is pont nélkül marad.
A büntetőknél érdekes módosítás, hogy többé nem kell bíbelődni a lövők sorrendjének megadásával: az edző kijelöli az öt lövőt, aztán megbeszélhetik egymás között, ki ki után jön, akár közben is lehet változtatni, azaz a delegátusoknak nem kell papírokkal rohangászniuk a meccsek után, jelentős időveszteséget okozva. Az viszont továbbra is érvényes, hogyha az első öt kör nem dönt, akkor ugyanazok a játékosok állnak fel a folytatásra, akik addig lőttek; viszont itt is tetszőlegesen lehet variálni a sorrenddel.

Ezzel együtt a holtverseny továbbra sem kizárt, lásd a legutóbbi Világkupa-selejtezőket, ahol nem csak nálunk, de a B-csoportban is összejött egy hármas holtverseny úgy, hogy a csapatok büntetőpárbajokba gabalyodtak, ám így is körbeverték egymást (fontos, hogy az ilyenkor figyelembe vett eredménybe nem számítanak bele az ötméteres-ráadás góljai). Az erre az esetre alkalmazott procedúra változatlan maradt: a három csapat egymás elleni eredményei alapján megállapítják a minitorna első helyezettjét, a második és a harmadik között pedig már csak a két gárda meccsének eredménye számít. És itt ugyebár nem lehet döntetlen a jövőben, azaz valaki mindenképpen jobban jön ki az összevetésből (mint ahogy a korábbi páros pontegyenlőségekből is sokkal kevesebb lesz, de ha lesz is, a büntetőlövések eredményei eldöntenek mindent, nem kell gólkülönbséget számolgatni).

A másik igen fontos változás a korosztályos világversenyek lebonyolítási formulájának teljes átalakítása – erről már esett szó a férfi U20-as vb sorsolása kapcsán, ezért csak gyors ismétlés gyanánt: a vb nyolc kiemelt csapatát sorsolják az A- és B-ágra – az előző vb-n elért helyezések alapján –, azaz itt nem lehet szó könnyű vagy nehéz csoportról. Elkerülendő az unalmas és rémesen egyoldalú mérkőzéseket a jók és a kevésbé jók között, az új szisztéma értelmében a „nagyok” először egymás ellen „melegítenek”, az első kettő (A1-2, B1-2) automatikusan a negyeddöntőbe jut, miközben a második vonal 12 együttese a C-E csoportokban mérkőzik. Az itteni csoportelsők először egymással játszanak egy-egy mérkőzést, a győztesek pedig az A-B csoportok negyedikjeivel találkoznak a nyolc közé jutásért, míg a vesztesek a harmadikokkal mérkőznek. Így alakul ki a negyeddöntő, és innentől kezdve már a megszokott mederben zajlik tovább a vb.

Ez valamennyi korosztályos világversenyen így lesz ezentúl – és a viszonyokat ismerve alighanem csak idő kérdése, hogy – legalábbis a 3-2-1-0-ás, büntetőlövéses szisztéma – mikor jelenik meg a LEN-viadalokon is.