Képletesen szólva átadta a stafétabotot bajnoktársának, Vámos Mártonnak, a sajtónyilvános edzésen a görög Olympiakosba szerződő bombázót „szedték szét" a média munkatársai, ugyanakkor ő is elég erőteljesen az érdeklődés fókuszába került, mégiscsak nélkülöznünk kell jelenlétét a magyar uszodák mindennapjaiból. A „Hogy érzed magad Reccóban?" típusú kérdéseket így többnyire felváltották a válogatott jelenlétre, érzésekre, esélyekre vonatkozó felvetések - Zalánki Gergő (is) állta a sarat.
 
Az edzőmeccseken is aktív olimpiai bronz-, világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki aranyérmesünk balosa többször villant, mindazonáltal mint mindenkinél, nála is érezhető volt, pihenésből érkezett. De mennyi is volt ez az időszak?
 
„Tíz-tizenkét nap mindössze - adja meg a választ, majd kifejti, miért is volt rá igazán szükség. - Hosszú, nagyon hosszú volt az előző szezon. Ha jól sikerült volna a világbajnokság, érzésben biztosan lehetett volna rövidebb is, így, a kudarc után azonban sokig bennük maradt. Elkezdődött az Európa-bajnoki felkészülés, amiről már annyit beszéltünk, hétről hétre a világbajnoki szerepléssel szembesítettek bennünket, ezt igazság szerint most sem értem, de természetesen már elengedtem, történelem, sokat tanultam belőle. A spliti Európa-bajnokság jól sikerült, jót tett a lelkeknek, de utána szinte egyből kezdtük a klubszezont, kiutaztam Reccóba, forgott tovább a mókuskerék. A szezonok így voltaképpen összeértek, jól jön néha egy kis pihenő."
 
Ehhez képest a tíz nap nyilvánvalóan hamar elrepült számára, mint mondja, pont annyira volt elegendő, hogy kicsit a családdal pihenjen, kikapcsolódjon - január elsején azonban már a Komjádi-uszodában volt jelenése. Felvetjük, ahhoz, hogy valaki az év első napján vízbe csobbanjon, felmérőn vegyen részt, az elhivatottság mellett nem kis ambíciókról árulkodik. Főleg, ha az olasz klubja még adott volna neki időt a pihenésre.
 
„Igen, lett volna még három-négy napon lazítani, de miután érkezett a kérdés, hogy hol kezdtem el a felkészülést, illetve meddig leszek itthon, nem kellett vacillálnom, természetes volt, hogy az edzőtábor végig maradok a többiekkel. Fontosak az ilyen összejövetelek, jó is itt lenni, arról nem beszélve, hogy a reccói csapattársaimmal leszek még eleget egész évben."
 
Tekintettel arra, hogy Varga Zsolt szövetségi kapitány felvezető performansza során miheztartás végett elhangzott, 2023. január első napján a közvetlen olimpiai felkészülés vette kezdetét, adta magát a kérdés: nagyobbat dobban ilyenkor a szív, vagy 26 esztendősen, két olimpiai szerepléssel a háta mögött izgalommentesen indult munkába?
 
„A gyerünk, menjünk, csináljuk érzés fogott el - fogalmaz Zalánki Gergő. - Azt hiszem, ahogy a magánéletben, úgy a pályafutásomat érintő kérdésekben is tudatos vagyok, pontosan tudom, nem tehetek többet tenni a sikerekért. Akármennyire mondják, ötszázvalahány nap van hátra a párizsi olimpiáig, nem érint mindez teherként, nem leszek libabőrös, csinálom a dolgom becsülettel, mindent beleadok, ami tőlem telik, ahogy mondani szokták, tükörbe tudok nézni."
 
Apró közbeszúrásként a Rio előtti időszakra emlékeztettük, de vette a lapot: „Ott keményen tele volt a gatyusz, számoltam a napokat. De már rutinos vagyok, tudom, mit kell tennem a mindennapokban, hogy a párizsi olimpia jól sikerüljön."
 
Ezen a vonalon haladva a megváltozott Zalánki Gergőről kérdeztük, ő pedig őszintén vallott arról, mennyire jó döntésnek tartja olaszországi szerződését, a komfortzónából való kilépését: „Új helyzetbe kerültem, úgy érzem, ez jó hatással van rám. Emellett megértem a csodát, gyermekem született, ez a kettő, a család és a légiósélet kombinációja minden szempontból tudatosabbá, érettebbé, profibbá tett. Tudom, hogy kell beosztani a napjaimat, az energiámat, amikor a pici lefekszik, igyekszem én is vele pihenni például. Életünk legjobb döntése volt, hogy Reccóba igazoltam, ezen kívül még egyéves szerződésem van, de úgy érezzük, szívesen maradnánk tovább is."
 
A magyar válogatott szempontjából is nyilvánvalóan fontos, játékosai a mindennapokban hogy érzik magukat, ám legalább ennyire kulcskérdés, a légiós a kinti tapasztalataiból mit képes úgymond hazahozni. Zalánki Gergő tisztában van azzal, a nemzeti csapatban azok közé tartozik, akiknek kvázi nagyobb a felelősségük. Mint mondja, igyekszek ennek is megfelelni: „Természetesen itthon is ugyanaz az ember vagyok, próbálom itt is a maximumot nyújtani minden téren. A kint felszedett mentalitást, a különböző, más típusú játékelemeket igyekszem átadni, amikor úgy érzem, át kell adni - gyorsan hozzáteszem, ebben bőven van fejlődni való, a nyár is ezt igazolta. Meg kell találnom azt az egyensúlyt, amikor a fiatal csapatban át kell adnom valami fontosat, és amikor nem kell szólnom, amikor Zsolt vagy valamely másik rutinos játkosunk szól. A nyáron sokat tanutam ebből, tudom, hogy mit kell tennem. Párizsi olimpia ide vagy oda, engem először a fukuokai világbajnokság foglalkoztat, nagyon szeretnék a csapattal világbajnok leni, ez motivál. Lépésről lépésre kell haladni, van feladat bőven, jó a csapatunk, hiszem, hogy mindenhol sikeresek leszünk!"
 
Az összetartásra meghívott játékosok
Kapusok: Lévai Márton (Genesys OSC Újbuda), Szakonyi Dániel (FTC-Telekom), Vogel Soma (FTC) - hétfőtől: Mizsei Márton (A-Hid Vasas Plaket)
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel (OSC), Aranyi Máté (OSC), Burián Gergely (OSC), Fekete Gergő (FTC), Jansik Szilárd (FTC), Konarik Ákos (Vasas), Manhercz Krisztián (OSC), Molnár Erik (FTC), Nagy Ádám (FTC Telekom), Német Toni (FTC), Pohl Zoltán (FTC), Vámos Márton (Olympiacos Piraeus), Vigvári Vendel (FTC), Vigvári Vince (OSC), Zalánki Gergő (Pro Recco).
Kereten kívül (január 4-6.): Mészáros Mátyás (BVSC-Zugló), Nagy Ákos (KSI), Szalai Péter (KSI), Vismeg Zsombor (Szolnoki Dózsa)