Tokió 2020: „Nekem ez a bronz igazából egy arany!”

2021. augusztus 07. 09:37

Történelmire sikeredett a női vízilabda-válogatott utolsó tokiói mérkőzése, ugyanis a lányok megnyerték az Orosz Olimpiai Bizottság Csapata elleni találkozót, ezzel a szakág első olimpiai érmét szerezték.

Fotó: Derencsényi István/MVLSZ

Volt sírás, persze, hogy volt, de ezek örömkönnyek voltak a tokiói Tatsumi Waterpolo Center interjúzónájában. Próbálták tartani magukat a lányok, de többeknek nem sikerült. Most mondanánk, hogy legszívesebben megöleltük volna őket, de ezt több tekintetben sem tudtuk volna megtenni.

Például Garda Krisztinát:

„Abszolút ilyen küzdelemre számítottunk, hiszen mégiscsak egy bronzmeccsről van szó, mindkét csapat nagyon akarta az érmet. Nem találok igazából szavakat, nagyon nehéz volt és nagyon büszke vagyok a lányokra. Sokgólos előnyünkről visszajöttek az oroszok, vezettek is, de nem törtünk meg, mentünk tovább. És hát a végén nyertünk..."

(itt jött egy kis szünet, egy kis törés Gridában... - mennyire megértjük!)

„Tényleg éremért jöttünk, és nagyon boldog vagyok, hogy ezt sikerült megszerezni."

Rybanska Natasával madarat lehetett fogatni, igaz, néha neki is levegő után kellett kapkodnia, az a bizonyos oxigén...

„Hogy szokták mondani? Magyarnak lenni jó! Nagyon büszke vagyok a csapatra. Az én sorsom egy kicsit más, igen, pár éve kerültem a csapatba, de annál nagyobb megtiszteltetés, hogy itt lehetek. Nagyon büszkévé tesz, hogy a csapat tagja lehetek, és igazából nekem ez a bronz arany. Felejthetetlen élmény volt az olimpia. Nekem alapvetően a védekezés volt a feladatom, erre próbáltam koncentrálni, örülök, hogy tudtam segíteni a csapatnak, még góllal is. Azt beszéltük meg a meccs előtt, mindenki csinálja azt, ami a feladata és ami a győzelemhez kell. Így is lett."

A háromgólos, az előző meccs után sokat javuló és bizonyító Vályi Vanda következzék!

„Próbáltam úgy jönni, hogy kibírjam ezt a sort sírás nélkül... Ne haragudj... Próbálok érthetően beszélni."

(Nem haragudtunk.)

„Nagyon fontos volt nekünk ez a meccs. Úgy jöttünk ide Tokióba, hogy minden soron következő mérkőzést megnyerjünk. Most ez volt a soron következő, a bronzmeccs. Örülök, hogy az oroszok nem tudtak elmenni akkor sem, amikor egy kicsit megtorpantunk. Fel tudtunk állni és volt annyi ereje és hite a csapatnak, hogy együtt megcsináljuk, amiért idejöttünk. Nagyon fordulatos és színes torna volt, tele jóval és rosszal, de azt gondolom, hogy kiegyensúlyozott, jó teljesítményt tudtunk nyújtani, ami jelenleg egy bronzra volt elég. Nagy pluszt adhat majd ez a csapatnak, a játékosoknak, stábnak. Ha két hét múlva újra megkérdezed, mit jelenthet ez a bronz, biztosan máshogy, higgadtabb fejjel nyilatkoznék, most még nehéz arról beszélni, mit jelent ez az érem. Motivációt adhat a folytatásra, az biztos. Azt se felejtsük el, hogy ez a csapat valószínű most játszott együtt utoljára, így többeknek ez egy méltó lezárás is egyben."
 
Szücs Gabriella könnyes szemmel hallgatta a himnuszt, majd a meccs végén már az örömkönnyek törtek elő belőle:

"Hihetetlenül büszke vagyok a csapatra, ezt a győzelmet tényleg így értük el: csapatként. Az elődöntő óta megbeszéltük, hogy az is rajtunk ment el, tehát akkor nyerhetünk most, ha egységben folytatjuk. A taktikai felkészültségünk megvolt korábban is, csak akkor a összjátékunk nem működött. Nekünk valahogy a harmadik negyed a kritikus, most is megakadt ott a támadójátékunk. Viszont sokkal nagyobb az erő ebben a csapatban, mint korábban bármikor: még akkor is egymást erősítettük, amikor az oroszok átvették a vezetést. Azonban hihetetlen védekezéssel és nagy lelki plusszal jöttünk vissza. Megszereztük a magyar női vízilabdázás első olimpiai érmét, márpedig ezért jöttünk!"
 
Keszthelyi-Nagy Rita végre megszerezte azt az érmet, amire oly régóta várt. 32 percet töltött a vízben!

"Ez az olimpia még fantasztikusabb lett volna, ha nézők is ülhettek volna a lelátón. De így is élmény volt itt lenni, amiért hálával tartozunk Japánnak! A meccs előtt azt mondtam a többieknek, hogy olyan élettapasztalatot szerezhetünk, ami örökre összeköt minket, az érem csak a ráadás. Alda szenzációsan védett a torna során, az elődöntőbeli vereség sem rajta múlott, hanem a támadásainkon. Remek munkát végzett, nagyszerű jövő áll előtte. Ez az érem nagyon sokat jelent a magyar női vízilabdázásnak és nekem is. Az édesanyám az egyik első nő volt, aki pólózni kezdett Magyarországon, az édesapám szintén válogatott játékos, értük is üldöztem ezt az érmet. Biztos vagyok benne, hogy mindenki nagyon büszke ránk és erre a történelmi eredményre!"

Magyari Alda vagányan, és hatékonyan védett, ráadásul a végén még gólt is lőtt a nagyon fontos védését követően.

„Nagyon csalódott voltam az előző meccs miatt, mert nem a spanyolok vertek el minket, hanem mi magunkat. Ezen a meccsen viszont egy pillanatra sem hagytuk azt, hogy az orosz csapat elhiggye, az övé lehet a bronzérem. Megbeszéltük a lányokkal, hogy többen átélték már a bronzmeccs kudarcát, de ezt most elfelejtik, és úgy állnak ide, hogy most igenis megcsinálják. A fiataloknak pedig el lett mondva, ha nem is magunkért, de értük csináljuk meg és szerezzük meg az érmet. Nagyon megérdemlik, hogy így búcsúzzanak el azok, akiknek talán ez volt az utolsó meccse a válogatottban. De mindenki, az edzők is megérdemlik ezt az érmet, és már nagyon várom, hogy átadják. Elfáradtam egyébként, remélem, nem kell levezetni...

Ami a gólt illeti: arról érdeklődtünk, mennyire hezitált abban a pillanatban. Többen is óva intették a kapura lövéstől.

„Ezt nem hallottam. Kivédtem, örültem, hogy megvan a labda és láttam, hogy üres a kapu. Oké, akkor rálövöm. Utána hallottam csak, hogy kérdezték, mit csinálok, mire én meg csak annyit kérdeztem: nem kellett volna? De addigra meg már mindenki örült. Jó volt így befejezni és kijönni a medencéből, mert a végén fogtam hármat. Előtte volt egy gól, amit bekaptam, csalódott voltam, így muszáj volt a végén még megmutatni annak az orosz játékosnak, hogy nem lőhet többet nekem."

Fotó: Derencsényi István/MVLSZ


Szilágyi Dorottya az egész tornán remek teljesítményt nyújtott:

„Nagyon sok év melója ez. Működött amúgy az adrenalin, szóval nem emlékszem annyira a meccsre, de igazából egy pillanatra sem éreztem azt, hogy gödörben vagyunk. Végig bennünk volt a hit, biztos voltam bennem, hogy vagy így vagy úgy, de nyerünk. Ha 5 méteresekkel, akkor azzal, ha az elején elmegyünk, akkor úgy, ha a végén kell gólt szerezni, akkor úgy. Hogy most kire gondolok? Arra a 12 lányra tudok csak gondolni, aki ezt a bronzérmet velem kiküzdötte."

Gurisatti Gréta egy zászlóval a kezében érkezett a vegyes zónába:

„Ez az olimpia olyan volt, hogy kétnaponta vagy nagyon örültünk, vagy szomorkásak voltunk. Aki ma ezt a meccset végignézte, azt gondolom, büszke magyar lehet otthon. A harmadik negyedben, amikor feljött az orosz csapat, lehetett volna egy mentális fordulópont, de nem lett. Belül jól le tudtuk reagálni ezt a helyzetet, a saját dolgunkkal foglalkoztunk. Örülök, hogy ekkora tartás van ebben a csapatban évek óta. Megkoronázta a két hetünket ez a meccs, örülünk, hogy a hullámvasút tetején szállunk ki.

Ami a zászlót illeti:

„Én csináltam otthon. Azért jöttünk, hogy megszerezzük Magyarország első olimpiai érmét női vízilabdában, sikerült. Lehetne fényesebb, persze, lehetne erről beszélni, de szerintem nagyon szépen csillog, mert nagyon sokat dolgoztunk érte. Remélem, hogy aki ezt látta, büszke ránk."

Bíró Attila szövetségi kapitány nagyjából fél órával a meccs vége után ért csak oda hozzánk, ki is kellett fújnia magát a minket megelőző interjúk miatt. No és persze fel kell fogni azt is, hogy irányításával lett érmes a női válogatott - először az olimpiák történetében.

Kérdés, mivel tudott ennyivel jobb lenni a csapat az előző mérkőzés után.

„Nem ragoztam túl a tegnapi szünnapot, taktikát gyakorolni nem nagyon kellett, mert már játszottunk az oroszokkal eleget. Ugyanakkor néhány embert fel kellett hozni a kisebb-nagyobb gödörből, ez hála az égnek sikerült. Igénybe vettük a mentáltréner csapatot, de online is beszélgettek a lányok az otthon tartózkodó stábtagokkal. Ez a komoly tartás, ami a harmadik negyedben sem tört meg, segített hozzá minket az éremhez. Egyébként meg az egész olimpián - kisebb-nagyobb kivételekkel - extrát nyújtottunk, ez maximum közeli állapot és eredmény."

„A meccs előtt azt mondtam a lányoknak, nehogy már ez az orosz válogatott azt higgye, övék lehet ismét a bronz, az öt évvel ezelőtti után megint. Mi másfél éve csak erre készültünk, hogy meglegyen az érem. Az, hogy nem ezüst vagy arany, nem érdekes, abszolút elégedettek lehetünk az itteni teljesítményünkkel. A lányok ma jól végezték a dolgukat, volt bennük tartás, talán a cserék és a forgatás is jó volt, ült minden a végére."
 
A kérdésre, lesz-e ünneplés egy-két pohár borral, a kapitány így válaszolt:
"A tokiói magyar nagykövet, Palanovics Norbert állítólag küldött is már egy palackkal nekem, mióta itt vagyunk, csak az valahol eltűnt a fiúk mezőnyében... Ezt most számon is fogom kérni! Meg fogjuk ünnepelni ma is a faluban, aztán holnap a nagykövetségen, vagy valahol máshol. Várom egyébként Lőrincz Gyuritól a világbajnok Egri bikavért. Most nyertek ugyanis világbajnokságot, minden idők legjobb vörösbora lett egy 2017-es Egri bikavér. Ezt csak úgy mellékesen említem, mert az is sporttörténeti eredmény a maga nemében, ahogyan a miénk is. Ráadásul ő is vízilabdázó volt."

Jöhet a jól megérdemelt ünneplés!

XXXII. Nyári Olimpiai Játékok, Tokió
Női vízilabda
2021. augusztus 7., szombat

A 3. helyért
Magyarország- Orosz csapat 11-9 (2-2, 5-2, 0-3, 1, 4-2)
Tatsumi Water Polo Center, vezette:
Stavridis (görög), Ohme (német)

Magyarország: Magyari 1 - Szilágyi, Vályi 3, Parkes, Keszthelyi-Nagy 2, Rybanska 1, Garda 1. Csere: Gurisatti 1, Szücs 1, Illés 1, Leimeter, Gyöngyössy. Szövetségi kapitány: Bíró Attila

Orosz csapat: Karnaukh - Prokofyeva 2, Karimova 1, Timofeeva 1, Soboleva, Ivanova, Glyzina 2. Csere: Bersneva, Vakhitova, Fedotova, Serzhantova 1, Simanovich 2. Szövetségi kapitány: Aleksandr Gaidokov

Az olimpiai bronzérmes női válogatott:
Gangl Edina
Garda Krisztina
Gurisatti Gréta
Gyöngyössy Anikó
Illés Anna
Keszthelyi-Nagy Rita
Leimeter Dóra
Magyari Alda
Parkes Rebecca
Rybanska Natasa
Szilágyi Dorottya
Szücs Gabriella
Vályi Vanda
 
Szövetségi kapitány: Bíró Attila
Másodedző: Tóth László
Kapusedző: Áts Bertalan
Szárazföldi edző: Ágó Renáta
Orvos: dr. Pavlik Attila
Masszőr: Horváth Ákos
Mentális felkészítő: dr. Csernus Imre
Videóelemző: Buza Balázs
Csapatmenedzser: Takács Orsolya

Döntő
Spanyolország-Egyesült Államok 5-14 (1-4, 3-3, 0-5, 1-2)

Gólszerzők: Grcia Godoy 2, Ortiz 1, Ruiz 1, Tarrago 1, ill. Musselman 3, A. Fischer 2, Gilchrist 2, Williams 2, Seidemann 1, Fattal 1, Steffens 1, Haralabidis 1, M, Fischer 1

Az 5. helyért
Hollandia-Ausztrália 7-14 (1-5, 1-3, 2-3, 3-3)
Gólszerzők:
van de Kraats 3, Sevenich 2, Megens 1, van der Sloot 1, ill. Gofers 3, Halligan 2, Knox 2, Ridge 2, Buckling 1, Webster 1, Mihailovic 1, Kearns 1, Andrews 1

A 7. helyért
Kína-Kanada 7-16 (3-4, 2-5, 1-4, 1-3)
Gólszerzők:
Zhang 4, X. Wang 1, Niu 1, H. Wang 1, ill. Christmas 4, Wright 3, Crevier 2, Eggens 2, Bekhazi 2, McKee 1, Lemay-Lavoie 1, la Roche 1

Galéria

A többi képért kattintson a képre!



Tokió 2020: Magyarország-Orosz Csapat 11-9 (Fotó: Derencsényi István)
Tokió 2020: Görögország-Magyarország 9-6 (Fotó: Derencsényi István)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok