cover image
Egyéb

Bekerültek a szűk elitbe: Debreceni Nóra és Kovács Cs. Tamás is megy az olimpiára

2024. március 12. 19:30

A magyar vízilabdát nemcsak két válogatott, hanem két játékvezető is képviselni fogja a 2024-es párizsi olimpián. Hétfőn hivatalosan is eldőlt, hogy Debreceni Nóra (első magyar nőként) és Kovács Cs. Tamás is „kvótát szerzett” az ötkarikás játékokra, de ez a közelmúltbeli ténykedésüket figyelembe véve kicsit sem meglepő. A két fiatal sípmestert kérdeztük az új kihívásról.

A sportolók azt szokták mondani, náluk az olimpia a csúcsok csúcsa. Ez a mondás a játékvezetőknél is?

Debreceni Nóra: Igen. Bennem 22-23 évesen fogalmazódott meg, hogy szeretnék majd nemzetközi játékvezető lenni, és úgy gondoltam, hogy majd 30 éves koromra el is érem ezt a célt. Azt viszont nem sejtettem, hogy ennyi idősen már a legmagasabb szintű világeseményen vehetek részt, kicsit kisebbet álmodtam, mint amit meg fogok élni végül.

Kovács Cs. Tamás Nincs ez másként nálunk sem, legalábbis az én részemről ezt csak megerősíteni tudom. Amikor az ember játékvezetésre adja a fejét, akkor az a legnagyobb cél, hogy részt vegyen az olimpián. Voltak részcélok is, játékvezetői vizsgát tenni, aztán országos bajnokságokban elindulni, jó mérkőzéseket vezetni az utánpótlásban, aztán OB I-be feljutni, ott is jó mérkőzéseket, elődöntőket, döntőket fújni, nemzetközi játékvezetővé válni, ott küldést kapni, és a csúcs, a legnagyobb megtiszteltetés az olimpiai jelölés.

Ha csak az elmúlt bő fél évet nézzük, két világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon is szerepeltetek. Innentől kezdve lehetett arra számítani, hogy az olimpia is összejön már idén?

D. N.: Sugallták a jelek, de teljesen biztosat csak a jelölés után tudtam. A vb- és Eb-szereplés alapján érzem a bizalmat felém, főleg az Eb-döntővel, ám ezekkel együtt sem éreztem annyira biztosnak, hiszen ez egy nagyon szűk kör, egyáltalán nem egyszerű ide bekerülni. A fináléról nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam; fontos számomra a többi játékvezető véleménye, de az edzőké, a játékosoké és a delegátusoké is. 

K. T.: Mindegy, milyen feladatot kapok hazai és nemzetközi szinten, azt a legjobb tudásom szerint fogom ellátni. Úgy voltam vele, hogy ha ennek a jelölésnek most kell jönnie, akkor jönni fog, de hazudnék, ha azt mondanám, nem volt benne a levegőben. Persze nem az járt a fejemben, hogy úgy vezetek egy Eb-, vb- vagy magyar bajnoki mérkőzést, hogy már most olimpiára szeretnék menni, csak az adott feladatra koncentráltam. Ez nem volt elvárás, ám korábban már hallottam pletykákat és a kollégák visszajelzései is ebbe az irányba mutattak, de ez mindig csak akkor válik hivatalossá, amikor az ember látja a jelölését.

Hogyan és mikor értesültetek a döntésről?

D. N.: Éppen a kis csapatomnak kezdtem el edzést tartani, és akkor jött a hír, hogy jelöltek. Az első gondolatom az volt, hogy ezt elújságolom a szűk családi körnek, nagyon jólesett és boldog voltam, amikor megláttam a nevemet. Elég erős a névsor, és már önmagában az nagy elismerés, hogy közéjük tartozom.

K. T.: Én éppen Nóritól értesültem róla, ő küldte át üzenetben a hivatalos levelet, ami tartalmazta mindkettőnk nevét, ezt megrendezni sem lehetett volna jobban. Emberileg is jóban vagyunk, szakmailag is remek párost alkotunk szerintem, nagyon büszke vagyok rá! Rengeteg munkát és energiát rak bele, nemcsak a parton, hanem a háttérben is sokat foglalkozik vele és fejleszti magát. Abszolút megérdemli.

Ha „benne volt a levegőben”, akkor feltételezem, nem szervezetetek magatoknak programot az olimpia idejére. Mi lesz előtte? Konferencia, közös játékvezetői felkészítés?

D. N.: Nem is tudom, mióta nem tervezek nyaralást, mindent próbálunk ennek alárendelni. Semmi más program nem jöhet szóba, mert bármikor jöhet egy küldés akár a Bajnokok Ligájában, akár egy nyári világeseményen. Az olimpia előtt biztosan lesz majd a helyszínen workshop, előtte mentálisan és szerintem fizikálisan is kell készülni, mert mindkét aspektusban topon kell lenni. Most csak e körül forognak majd a dolgok, de eddig is ennek szenteltünk mindent. Szeretjük csinálni, viszont a saját munkánkat és a családjainkat hagyjuk itthon ilyenkor. Nagy élmény, de ezeket az áldozatokat is meg kell hozni, viszont most meghozta a gyümölcsét a sok munka, amivel elértünk idáig.

K. T.: Tudomásom szerint nem lesz, június 9-ig nyakig benne vagyunk a nemzetközi kupasorozatokban. Azt nem tudom, hogy utána lesz-e bármilyen fórum akár online, akár személyesen. A világesemények előtt szokott lenni egy workshop, amikor az általánosságok mellett specifikus dolgokról is beszélgetünk, ezt egyben tartják az edzőknek és a csapatvezetőknek tartott technikai értekezletekkel. Olimpián még nem voltam, nem tudom, ilyen esetben ez miként zajlik.

A párizsi menetrendetekről tudtok már valamit?

K. T.: Az majd csak ott derül ki, egyelőre néhány főbb dátum, mint például az érkezés van kijelölve. A mérkőzéseket megelőző egy nappal szoktuk megkapni a küldéseket, szóval azt most még abszolút nem látjuk.