Mint beszámoltunk róla, női válogatottunknak nem ment a bronzmeccsen, 12–6-os vereséget szenvedett a házigazda Spanyolországtól, így a 4. helyen zárta az Európa-bajnokságot. A finálét – amelynek egyik játékvezetője Várkonyi Gabriella volt – Hollandia végig vezetve 6–4-re nyerte, 1993 után ünnepelhetett Európa-bajnoki címet, immáron az ötödiket.

Ami a mi meccsünket illeti: „Az első negyed után gyakorlatilag elment a hajó, ilyen csapat ellen egy ötről nem könnyű fordítani – ismerte el Bíró Attila szövetségi kapitány. – Ennek ellenére három hat után ott volt a lehetőség, csak aztán megint kiütközött az a mentális fáradtság, amely eddig nem mutatkozott meg. Ez nyilván betudható az elődöntőnek, bronzmeccsnek. A spanyol csapat profibb, rutinosabb és per pillanat sokkal jobb játékosokból is áll. Csalódott vagyok, mert úgy éreztem, hogy fizikálisan jobbak vagyunk, a mentális fáradtság megmutatkozott egy-egy védekezésben. Adódtak helyzeteink, ötméteres, előnyök, lefordulások, amelyeket be kell lőni, mert különben még szorosabbá sem tudod tenni az ilyen meccset. Sokkal több volt benne. Igaz, ha egy-két góllal kikapunk, akkor is csalódott lettem volna, mert azt gondoltam, hogy lesz sanszunk – és lehetett is volna – a jobb eredmény elérése.”

Csapatkapitányunk, Keszthelyi Rita reálisan értékelt az interjúzónában: „Ahonnan indultunk május végén, június elején, nagyon nagy dolognak tartom, hogy a négy közé jutottunk. Mindenki érmet akart, de úgy érzem, hogy a negyeddöntő borzasztóan sokat kivett mindenkiből. Nem mellesleg az elődöntőben szerintem sokkal több esélyünk lett volna, hogy nyerjünk, mint a bronzmeccsen. Fejben elfáradtunk, szétestünk. Ha végignézzük a többi csapatot, sok a 18 éves, míg nálunk 21-22 éveseknek az első világversenye ez – három-négy év nemzetközi tapasztalat, sebesség nagyon sokat számít ilyenkor. Ezt most mindenki a saját bőrén érezte, tapasztalta, le kell vonnia mindenkinek a tanulságot. A jövőben sokat és keményen kell dolgozni azért, hogy a világbajnokságon jól szerepeljünk, majd a hazai Európa-bajnokságon ismét a négy közé jussunk, és éremért játszunk. Sok potenciál van a csapatban, jó az egység, nagyon jó, hogy innen folytatjuk a munkát, hogy mindenki képes a vízben beledögleni úgymond a másikért. A taktikai érettség hiányzik még egyelőre. Nem szeretem kifogásként hallani, hogy fiatal a csapat, és akkor ez nem elvárható, én elvárom mindenkitől. De hangsúlyozom, beletett mindenki apait-anyait, ennyi volt benne.”

33. Európa-bajnokság, Barcelona
Nők, a 3. helyért
Magyarország-Spanyolország 6-12 (1-5, 2-1, 0-4, 3-2)
Piscines Picornell, vezette: Paoletti (olasz), Schwartz (izraeli)

MAGYARORSZÁG: Gangl – Szilágyi 2, Parkes, Szücs, Illés 1, Keszthelyi 2, Leimeter. Csere: Gurisatti, Horváth B., Gyöngyössy, Csabai, Garda 1, Tóth E. (kapus). Szövetségi kapitány: Bíró Attila

SPANYOLORSZÁG: Ester – A. Espar 2, B. Ortiz 1, M. Ortiz 1, Lloret 1, Pena, Leiton 1. Csere: Bach 1, C. Espar 1, Forca, Gual 3, Garcia 1. Szövetségi kapitány: Miguel Oca Gaia

További eredmények
A 7. helyért
Németország-Franciaország 5-13
Az 5. helyért
Olaszország-Oroszország 8-14
Döntő
Hollandia–Görögország 6–4 (2–1, 2–2, 1–0, 1–1) – a mérkőzés egyik játékvezetője Várkonyi Gabriella volt
Gólszerzők: Megens 2, van der Sloot 2, Genee, Stomhorst, ill. Tsoukala 2, Eleftheriadou 2

Különdíjak
Legjobb kapus: Laura Aarts (Hollandia)
Gókirálynő: Beatriz Ortiz (Spanyolország)
Legértékesebb játékos: Catherina van der Sloot (Hollandia)

Az Eb teljes eredménysora, programja - itt olvasható