Először a bronzmeccsről: jól indult, mégis vereség lett a vége.
És én furcsa módon mégis azt mondom, ma játszottunk a legjobban. Különösen annak fényében, hogy egy nappal korábban milyen gyengén ment. Nem akármilyen kvalitásai vannak a csapatnak, hogy így fel tudott állni kevesebb, mint egy nap alatt, bár tény, volt egy hétperces „blackout”, ami végül az érmünkbe került.

Az összkép milyen?
Ha azt mondom, jó úton haladunk, akkor az közhely, pestiesebben szólva hülyén hangzik. Mégis azt mondom, ez a helyzet. Épp most beszéltük Németh Zsoltival, hogy női gárdától ilyen szintű játékot ilyen kevés edzés után nem igazán lehetne várni – és mégis, olykor minket is meglepett a csapat rendkívül érett játéka. Egy férfipólósban ugyanis huszonkét éves korára benne van tizenöt év vízilabda. Egy női játékosban talán három, mert a korai évek szintje teljesen más. Most mégis bebizonyították, hogy sok mindenre képesek.

Mennyire fért bele a kísérletezés?
Fantasztikus volt például látni a fiataljainkat, akiket pedig nagyon mély vízbe dobtunk, hiszen egy junior világbajnokság és egy Világliga-döntő szintje között ég és föld a különbség. De megállták a helyüket, és ez rendkívül biztató a jövőre nézve.

Akadt olyan kérdés, amire Pekingben kerested a választ – és esetleg meg is találtad?
A legfontosabb a kapuskérdés volt, hogy ki legyen a vb-csapatban Bolonyai Flóra mellett, és ki legyen az Universiade-csapat kapusa. Nos, a világbajnokságra a Bolonyai, Kasó kettős utazik, de ez nem Gangl Edina kritikája. Orsi is, Edina is nagyon jó benyomást tett rám Pekingben, jól védtek, várakozáson felül, de döntenem kellett. Hogy Flóra, bár nincs itt, utazik Barcelonába, az egyértelműnek tűnt: amikor itthon volt télen, remekelt, és az Amerikából kapott videók alapján is látszik, nagyszerű formában van. Meg aztán beszéltem néhány kulcsemberrel is, mert nem mindegy, mit mondanak arról, kit szeretnek a hátuk mögött tudni. Mindezek alapján hoztam meg a döntésemet.

Még egy kérdés: Kisteleki Dóra visszatért, ő mégsem volt itt – ennek valami különleges oka van?
Nem, ennek nagyon egyszerű oka van. Azoknak, akik végigjátszották az elmúlt két évet, illetve végigtolták a hathetes, kemény téli edzőtábort, rossz üzenet lett volna, ha azt látják, hogy valaki két év után betoppan Olaszországból, és azonnal utazik a Világligára. De ezt megbeszéltük korábban, és nyilvánvaló, hogyha Dóri azt nyújtja a folytatásban, amit tud, akkor helye lesz a csapatban.

Azaz függetlenül attól, hogy megint egy negyedik hellyel barátkozunk, mint Londonban, jó a kedved?
Nekem? Abszolút jó. Tényleg olyan fejlődést mutatott a csapat, ami alapján van okunk mosolyogni, akárhányadik helyen is végeztünk.