A zöld-fehérek sem az alapszakaszban, sem a felsőházi rájátszásban nem zártak az első helyen, ám ez cseppet sem zavarta Nyéki Balázs tanítványait, amikor igazán számított, ők voltak a jobbak: az elődöntőben az alapszakasz-győztes pécsieket múlt felül drámai mérkőzésen, míg a fináléban a felsőházban 11/11-es szériával első kiemelésig száguldó BVSC volt az ellenfelük. A vasutasok április közepén 11-7-re nyertek – és az alapszakaszban is verték a zöldeket –, ám a fináléban fordított eredmény született, az FTC diadalmaskodott 11-7-re. Jó kis korosztály pallérozódik a Népligetben: a Komjádi-kupa és az ifibajnokság után a serdülők aranyérmét is begyűjtötték. Nem véletlenül volt rájuk büszke vezetőedzőjük, az egyben utánpótlás szakmai igazgató Nyéki Balázs, akit uszodai körökben csak Süniként ismer mindenki.

– Azért is érdemelnek – többek között – dicséretet a srácok, mert a Magyar Kupát leszámítva még nem vertük meg a BVSC-t, a Komjádi-kupa és az ifibajnokság alatt viszont megtanultak döntőzni és kiélezett szituációkban is jó döntéseket hozni. Nyilván óriási segítség volt, hogy tíz játékosunk már az ifibajnokság döntőjét is megnyerte, valahol talán egy picit elvárás is lett, hogy a serdülő nyolcas döntőt is behúzzuk. Meg kell köszönjem elsősorban Szűcs Leventének a munkáját, de hálás vagyok Felkai Mátyásnak és Nagy Sándornak is.

– Utánpótlás szakmai igazgatóként hogy látod: az évek óta tartó szisztematikus, mi több eredményes munka mennyire vonzza a Fradiba a fiatalokat pólózni, mekkora lett mára a merítési lehetőségetek?
– Amikor 2019-ben tizennyolc év után nyertünk bajnokságot serdülőben, majd két szezonnal később huszonhárom év után ifiben is a legjobbak lettünk, akkor jelentettük ki, hogy szeretnénk fellépni az UVSE-nek és a KSI-nek az utánpótlás szintjére, sőt, ha lehet, megelőzni őket. Ez sikerült, és ez is bizonyíték arra, hogy megéri a Fradiba jönni vízilabdázni. Sok csapattal ellentétben én nem szoktam játékosokat hívni az utánpótlásba, inkább szeretnék jó edzőkkel együtt dolgozni. Így volt ez az elmúlt években, és a következő idénytől jön még egy kiváló szakember hozzánk, vele lesz komplett az edzői stáb. Ezt a metódust is fogjuk követni, vagyis a remek szakembereink lesznek azok, akik miatt, no meg remélhetőleg a jó eredményeink okán jönnek majd továbbra is a fiatalok hozzánk. A merítés jó, évről-évre egyre többen választják az FTC-t.

– Némiképp álnaiv a kérdés: motiváció egy fiatal számára, hogy napról-napra találkozhat azokkal a felnőtt sztárokkal a folyosón, akik a hazai porondon és a nemzetközi szintéren is kiemelkedőt alkotnak?
– Nem is kérdés, persze! Ugyanakkor ketté kell bontani ezt a témát: vannak gyerekek, akik tudatosan vízilabdázók akarnak lenni, nekik hatalmas lökés a felnőttek közvetlen közelében élni a mindennapjaikat, és vannak azok, akik lejönnek és elkezdik űzni ezt a sportot, de nem nagyon ismerik a felnőtt együttes játékosait és azok sikereit sem. A KSI mellett a miénk az első olyan csapat, amelyből a legtöbb játékos megfordult az OB I-ben, hiszen tudatosan adunk teret és lehetőséget a legjobb utánpótláskorúaknak, hogy a felnőttek között pallérozódjanak. Ez egy óriási lehetőség számukra.

– Ha egy lépést hátrálunk a Fraditól, kíváncsi vagyok, mi a véleményed a komplett magyar utánpótlás tekintetében? Van/lesz elegendő és egyben minőségi utánpótlása a felnőtt válogatott keretnek? Ne menjünk messzebb: jövőre, nyolc hónap alatt három világesemény is lesz: Eb, Vb, olimpia.
¬ Erről nagyon sokat beszélgetünk a kapitánnyal, vagyis Varga Zsolttal. Ő is dolgozott utánpótlásban, amiben én hat éve tevékenykedem, ergo pontosan látjuk, hogy kik azok a vízilabdázók, akik méltó utódai lehetnek a mostaniaknak. Vannak nagyon jó kvalitásokkal megáldott fiatalok a sportágban, ugyanakkor nagyon fontos, hogy nagy türelemmel kell ezekkel a gyerekekkel bánni, és nekik is türelmesnek kell lenniük magukkal, mert nem úgy működik, hogy 18-19 évesen megkapják a lehetőséget, és azonnal világsztárok lesznek. Azt is látni kell, hogy az ifibajnokság és az ob I-es topcsapatok között egyelőre nagy a szakadék. Rengeteg idő, amíg beleerősödnek a felnőtt mezőnybe, akár a BL-t, akár a felnőtt válogatottat nézzük. Nagyon jó játékosok mellett tudnak epizódszereplők, vagy nagyon jó mellékszereplők lenni, de amikor nekik kell átvenni ezt a stafétát, arra még egyértelműen nem állnak készen. Ugyanakkor bizakodó vagyok, mert azt látom, hogy ha így folyik a játékosok integrálódása a csapatokba, akkor „készen lesznek” 2-3 éven belül. Természetesen ez idő alatt nagyon sok munka vár rájuk, és fizikálisan nagyon meg kell erősödniük!

– Vissza a Fradihoz: ahogy a többi bajnokságot nyerő utánpótlásedzőt is megkérdeztem, Neked is felteszem a kérdést: melyiknek nagyobb a prioritása, hogy jó embereket, vagy remek sportolókat neveljetek?
– Elvileg szét lehet választani, de mi nem szeretnénk szétválasztani. A mi nevelési rendszerünk legfontosabb része, hogy jó embereket neveljünk, emellett pedig eredményes vízilabdázókat is. A képzési rendszerünk komplex: nálunk pszichológus foglalkozik az edzőkkel, de ha szükség van rá, akkor egy egész korosztállyal. Nem a régi rendszer szerint nézünk rájuk, hanem egy kicsit alkalmazkodva a jelen kor követelményeihez. Ami még nagyon jó dolog nálunk a Fradinál, hogy nem hivatalosan ugyan, de próbálunk életpálya-modellt állítani a játékosainknak, hogy ha valaki nem tud eljutni OB I-es szintre – hozzáteszem az elmúlt három évben mi adtuk a legtöbb játékost az élvonalba –, akkor segítünk nekik alacsonyabb osztályba kerülni, segítünk egyetemre bejutni, próbáljuk menedzselni őket. Az utánkövetés is nagyon fontos, folyamatosan kapcsolatban vagyunk az edzőkkel, az egyetemi tanáraikkal, hogy merre halad a karrierjük, az egész életük. Nem az elsődleges a vízilabda, annál fontosabb, hogy neveljünk és értékes emberekké váljanak. Ehhez pedig minden feltétel adott az FTC-ben.