A nyár közepén igencsak nagy volt a jövés-menés a szövetség margitszigeti székházában. Egymásnak adták a kilincset a különböző válogatottak, szinte piros-fehér-zöldbe öltöztek az irodák is, nagy volt a sürgés-forgás az uszodákban. A pólótársadalom minden szinten csúcsra volt járatva, elég, ha csak akár szervezés terén visszaemlékszünk május-júniusra. Az olimpiai felkészülés nyugodt mederben folyt, Szentesen az U15-ös lányok Eb-győztesek lettek, ezzel csattanos felütést adva a nyárnak. Sibenik, Málta, Prága pörögtek az események. Eközben a női juniorválogatott megkezdte nyolchetes felkészülését, hogy tökéletes állapotban érkezzen meg a világbajnokságra az izraeli Netanyába.
 
Varga Tamás szövetségi vezetőedző és csapata fel-felbukkant a székházban, vezényeltek edzést a Széchy-uszodában, Egerben és a BVSC-uszodában, ahol három felkészülési meccset játszottak Izrael csapatával. Miközben a klubcsapatok lázas munkában voltak az őszi bajnoki rajtra, közeledett az idő a bizonyításra junior szinten. „Hú, de nehéz döntés ez" - mondta a csapathirdetés előtt Varga, aki első világversenyére készült, mint vezetőedző. Elmondta, hogy vannak hiányzók, de nagyon köszöni a munkát az összes lánynak, aki végig csinálta a felkészülést. A keret adta lehetőségek végesek. Akadt a szakmai stábban „rutinos" kolléga, aki végig dolgozta a nyarat elég, ha csak Tóth Andrea erőnléti edzőt és Béres Gergely kapusedzőt említem, hogy Biros Péter női szakág vezetőről se feledkezzünk meg. Ők néhányan tudják miként álltak és állnak a lányok munka és önbizalom terén. Merthogy utóbbi egyre fontosabb miként a lányból nő lesz. 
 
A koronavírus adta minimális mozgástér miatt az izraeli élet az edzőket, a csapatot, a masszőrt, az orvost és a médiást összekötötte. Testközelből figyelni hogyan rezonál egy-egy játékos a különböző szituációkra felér egy tanulmánnyal és bízom benne nem csak annak, aki írja ezt a néhány bekezdést, hanem a fiatal hölgyeknek is, akik a vízben bizonyítanak.
 
Elsősorban maguknak. 
 
A buborék és az abban való létezés speciális. Hogy más ne mondjak, más értelmet nyer a „területszerzés", egy szálloda nyolcadik emeltén lévő két méterszer nyolc méteres medencéje, ha megjelenik ott a magyar válogatott egy átmozgató edzésre, miközben Dél-Afrika szőke sportolói a parton fülhallgatóval zenét hallgatva napoznak, és az olasz lányok várnak a sorukra. Ha nincs idő kimenni mérkőzés előtt a harminc perc busz útra lévő uszodába, akkor így kell megragadni minden alkalmat a mozgásra.
 
Életre szóló élmény lehet a lányoknak az argentin nyolcaddöntő utáni buszos utazás vissza a szállodába. Miután 19-2-re nyert a (magyar) csapat, a kék-fehérek olyan parádés bulit csaptak a busz elején, hogy félúton mi is becsatlakoztunk. Nem volt más választás, tényleg akkora parti volt. Lady Gaga Shallow című számát gyönyörűen énekelte el egy argentin lány nekünk búcsúzóul - utólag is köszönjük. Buli ide vagy oda, az addig konstans velünk lévő minimális feszültség továbbra is a "puttonyunkban" volt.
 
A negyeddöntő napján kora reggel már a Wingate Egyetem medencéjében vezényeltek edzést Lukács Dénesék, csend és koncentráció jellemezte a gárdát. Ebéd után csendes pihenő, majd indulás a negyeddöntőre Hollandiával egy buszon. A transport a holland válogatott jóvoltából átcsapott egy Sláger Rádiós délutánra, mi magunkra fókuszálva utaztunk.
 
A történtek ismertek, óriásit küzdve nyert 13-12-re a juniorválogatott, az addig a csapatban uralkodó bizsergető feszültség átcsapott egy hosszú-hosszú perceken át tartó ölelkezés-cunamiba, amibe becsatlakozott Molnár Tamás alelnök és Kovács Cs. Tamás FINA játékvezető is. Szép este lett, de nem ért véget, hiszen érkeztek a videók a görög válogatottról, amiket még fel kellett dolgozni, elő kellett készíteni a lányoknak.
 
Varga Tamás hajnali fél kettőkor küldte körbe a másnapi programot. Szerintem aznap éjjel nem aludt. Pénteken ismét elfoglaltuk a tetőmedencét, hogy aludt-e a vezetőedző nem kérdeztem, mert látszott rajta és a stábon, hogy bár teljesült a kitűzött cél, bejutni a legjobb négy közé és hosszú szünetet követően (2011 óta nem volt érmes magyar női válogatott junior vb-n) akár sporttörténelmet is írhatnak a csapattal, érződött a helyzet súlya.
 
A gondolat aznap este ténnyé vált: a legfényesebb érem nem lehet a miénk, a görög válogatott 13-8-ra nyert, rövid levezetés után a spanyol-olasz meccset már az étteremben, ki-ki a saját mobiltelefonján követte és a vacsora utánra már tudható volt, Olaszországot kell legyőzni az éremért. 
 
És itt egy kis önpromó jön - kövesd az MVLSZ social média felületeit és láthatod milyen önfeledt ünneplés következett az olasz-győzelem után. Meglett a bronzérem miután parádés játékkal 12-10-re leléptük Olaszországot. Vári Attila, az MVLSZ elnöke nem győzte begyűjteni a gratulációkat, a lányok a lefújástól a buszos útig vigyorogtak, mi több, énekeltek - egészen új dimenzióba került néhány ABBA-nóta. Hogy utána meddig tartott a karaoke éjjel a szállóban, fedje balladai homály. Volt is okuk a hölgyeknek az ünneplésre, hiszen régen várt sikert értek el, jár a taps, jár a gratuláció.
 
Nincs nagyobb szerencse, mint bízni magunkban, mondta Selma Lagerlöf svéd Nobel-díjas írónő. A szerencséhez sok minden kell, hol annak hiánya, hol annak túltengése is előfordul(hat). Ezen a tornán néhány lányból magabiztosabb nő lett és teljesítményükkel beírták nevüket a magyar pólótörténelem vaskos sikerkönyvébe, amely ezen a nyáron bővelkedett színes és szép sorokkal. Hajrá, lányok! Hajrá, magyar vízilabda!
 
Pehl Bernadett (Netanya)
 
A vb-bronzérmes magyar csapat:
Kapusok: Kakas Krisztina (UVSE), Neszmély Boglárka (FTC)
Mezőnyjátékosok: Aubéli Tekla (UVSE), Baksa Vanda (UVSE), Dömsödi Dalma (Szentes), Kudella Panna (III. kerületi TVE), Peresztegi-Nagy Kinga (UVSE), Petik Panna (FTC), Pőcze Panna (FTC), Szegedi Panni (UVSE), Tátrai Szonja (Szeged), Telek Dorottya (UVSE), Valentin Kamilla (FTC)
Szakmai stáb:
Biros Péter - szövetségi kapitány; Varga Tamás - szövetségi edző; Lukács Dénes - edző; Béres Gerely - kapusedző; Tóth Andrea - erőnléti edző; dr. Zamodics Márk - doktor; Szakmáry Attila - masszőr