„Sokat tettem, sokat is kaptam, az áldozatok természetesnek tűnnek"

2019. június 16. 18:57

Igazolás a Fradiba, öt sorozat, öt diadal (Európai Szuperkupa, Magyar Kupa, Magyar Szuperkupa, magyar bajnokság, BL), meghívó Märcz Tamástól. Kállay Márk 33 évesen élete első válogatott meccsére készül, hiszen hétfőn a Világliga Szuperdöntőjére utazik a csapattal. Az elmúlt klubszezon balkezes „felfedezettje" vallott az érzéseiről.

Fotók: Madar Dávid/MVLSZ

Mennyit menjünk vissza az időben?
Sokat... Egy hetest talán mindekképpen érdemes, a sérülésem után akkor rakták össze újra a kezem.
A mélypont?
Nevezhető annak, igen. Nem is feltétlen a karrierem szempontjából, hiszen Montenegróban az akkori BL-győztes csapat tagjaként elvben a legjobb helyen voltam, ugyanakkor erősen kérdésesnek tűnt, hogy a sérülés után tudom-e egyáltalán folytatni, s ha igen, milyen szinten. Bíztattak az orvosok, így viszonylag jól fel tudtam dolgozni a történteket, ám a várakozás... Na, azt nem jól viseltem, mondhatjuk, türelmetlen voltam. A francia kitérő után azért mentem Debrecenbe, hogy újra felépítsem magam.
A jó döntések egyike?
Így van. Rengeteget kaptam a várostól, nemzetközi kupában indulhattunk, és ugyan volt egy erőteljes hullámvölgy a klub életében, a sok játéklehetőség miatt maradtam, és egyre több szerepet vállaltam. Sokat fejlődtem, egyre nagyobb volt a felelősségem, az utolsó három évben csapatkapitányként egy közösséget vezettem, így minden szempontból érettebb lettem.
Abszolút nem a bántás szándékával: a vízilabda-közeg számára Kállay Márk ekkor egy stabil ob I-es játékos volt, és többet talán nem is nézett ki belőle.
Valóban. Viszont érdekes, mert én akkor is hittem abban, hogy magasabb szinte léphetek. Sohasem veszett el ez az érzés, máskülönben nem lett volna érdemes ennyit munkát beletenni az egészbe. Reméltem, hogy a sok meló idő kérdése, míg igazán kamatozik. S lőn, most a válogatott edzése után beszélünk.
Tehát ez nem álomszerű, hanem valahol törvényszerű beteljesülés?
Nyilvánvalóan az előbbi is, hiszen tudjuk, hogy minden vízilabdázó gyermek célja a válogatottság, hovatovább az olimpiai bajnoki cím, mindazonáltal erősen úgy gondolom, hogy a munka előbb vagy utóbb kifizetődik. Kinek így, kinek úgy. Nekem most megadatik, hogy a fejemre húzhatom a válogatott sapkát, természetesen boldog vagyok. Azt tudni kell, hogy az én pályafutásom alatt olyan meghatározó játékosok, mondhatom legendák játszottak a posztomon, mint Benedek Tibi, Kiss Gergő vagy Madaras Norbi. Melléjük hamar mélyvízbe dobták Vámos Marcit, aki nagyon jó adottságai mellett gyorsan fejlődött, és vált kész játékossá, jó emberré, olyan eredményekkel, amelyekre mindenki büszke lenne. Plusz Zalánki Gergőt is hamar kiemelték, kivitték az olimpiára, akinek úgymond „szép keze" van, kivételes lövőtechnikával, szintén jó adottságokkal.
... és akkor a briliáns csuklójú Kiss Csaba már szóba sem kerül.
Igen, az ő példája is mutatta, hogy a balkezes poszton milyen szintű volt a versenyhelyzet, pontosabban mennyire stabil játékosok, világsztárok játszottak ott a csapatban. Tudtam, hogy nehéz, már-már lehetetlenség odaférni, de a hétköznapokban mégis motivált voltam, tettem a dolgom, és bíztam abban, egyszer majd eljön az én időm.
Nevezhetjük a Fradi hívását az első roppant magas lépcsőfoknak?
Mindenképpen.

Vissza tudod idézni az első pillanatokat?
Nyéki Balázs keresett először, majd Varga Zsolt is mondta el, hogy lehetne esetleg szerepem a következő év Fradi-szereplésében.
Reakciód?
Süveges Mátéval jöttünk edzés után, mentünk ebédelni, mondtam neki, megkeresett a Fradi. Természetesen büszke voltam, és motivált. Úgy éreztem, az azt megelőző három évben meghatározó játékossá nőttem ki magam Debrecenben, és képesnek tartottam magam arra, hogy beilleszkedjek egy nagycsapatba. Csapatomban a teher egyre nagyobb lett rajtam, éppen ezért, fogalmazzunk úgy, szét kellett égetni magam a vízben. Amikor a Fradi hívott, tudtam, ott nem lesz így, ami be is igazolódott. Kevesebb játékperc, konkrét feladatok, magasabb követelményrendszer és hatásfok.
Másfajta teher, nem feltétlenül könnyebb változatból.
Pontosan. Úgy voltam vele, 32 évesen újabb esélyt kaptam arra, hogy nyerjek valamit. Így visszajöttem Budapestre, a regnáló bajnokhoz. Az alkalmazkodó-készségem mellett a társak is megkönnyítették a beilleszkedésemet. Ritkaság, hogy a középházból ez megtörténjen, de az esetem bizonyítja, nem lehetetlen.
Későn érő típusnak nevezhetünk?
Az vagyok, nem vitás. Talán gondolkodásban is, de inkább fizikálisan igaz ez. Sok áldozatot hoztam azért, hogy eljussak erre a nívóra, a kezem, a technikám is sokat változott, nemzetközi tapasztalatokat szereztem Montenegróban, az Adria Ligában, amelyben a Rijeka színeiben Varga Dani és Dumi is játszott, amely liga a legerősebb volt abban az időben. Sokat tettem a sportágba, de sokat is kaptam, éppen ezért az áldozatok természetesnek tűnnek.
Az idilli kép meddig tarthat? Kevésbé burkoltan kérdezve: nem tartasz attól, hogy most minden olyan szép, és...

... tudom, mire gondolsz. Nézd, az emberek hajlamosak a célokat egy egész életen át hajszolni. Ismerek olyan idősebb játékost, aki nem képes elengedni a dolgokat. Én nem ilyen vagyok. Büszkeséggel tölt el, ami az elmúlt évben megtörtént velem, mindent megnyertem klubszinten, amit meg lehet, ez hatalmas siker, és tudom, mennyi munka van benne. Éppen ezért a teljes nyugalom jár át ezzel kapcsolatban. A motivációm a régi, lesznek a klubban is kihívások, a válogatottról nem beszélve. Itt vagyok, jövőre olimpia, mi legyen a célom, ha nem az, hogy ott legyek a tokiói csapatban? Az élet hozza a feladatokat, meg kell próbálni, megoldani azokat - ennek szellemében edzek, készülök, igyekszem megfelelni az elvárásoknak. Alakuljon bárhogy, boldog embernek mondhatom magam, sokat kaptam a vízilabdától. Az igazolásoknál nem feltétlen az anyagiak játszották a főszerepet, mindig az motivált, hogy nyerjek. A győzelem egy életre szól, azt nem lehet másban mérni.
Más ember lettél?
Bizonyos tekintetben nem, más oldalról biztosan. Határozottabbá váltam, megkomolyodtam. A vegyész-biomérnöki végzettségem után a harmaddiplomás képzésemet csinálom, de a civil életem most 33 évesen a háttérben van, egyértelműen a sport játssza a főszerepet. A klubban a háttérnek hála tudatosan lehet készülni a hétköznapokra, ezt kell nekem is megragadni. Szerencsém van, mert nem vagyok hízékony, gyorsan regenerálódok, ennek hála fel tudom venni a versenyt a fiatalabbakkal. A sérüléseket igyekszem elkerülni.
Idézőjelek sokasága között: eddig könnyebb volt. A neheze most jön, nem? Figyelnek rád, számítanak rád, ad abszurdum aprítanak. Közben meg még erőteljesebben követelnek tőled.
Felkészültem rá. Az elvárások nem zavarnak, sőt. Együtt játszhattam Mitroviccsal Nikiccsel, továbbra is együtt játszom Jaksiccsal, aki marad a Fradiban, jön Foutnoulisz, ez a nemzetközi elit. Minden edzésen, minden meccsen. Így felkészülve érkezhettem, és érzésem szerint érkezek a válogatotthoz, ahol egy nemzetet képviselünk, ami számomra elmondhatatlanul nagy megtiszteltetés. A Világligára jó kis gárda jött össze, minden szempontból esélyes a négy közé jutásra. Nekem az érem a célom, ez van a fejemben, aztán meglátjuk, mi sikerül. Természetesen még össze kell csiszolódnunk, keveset voltunk együtt, de nagyon jók az energiák, abszolút bizakodó vagyok.

2019 - nyilván kedves szám...
Meghatározó az életemben. 33 évesen mutatkozom be a válogatottban, ilyen állítólag még nem is volt. Sokan írtak nekem, hogy a példám több fiatalnak is erőt, plusz motivációt ad - mit lehet erre mondani?
Bizsergető és félelmetes egyben?
Valahogy úgy. Örülök, és büszkeséggel tölt el, ha bárkinek példát mutattam. Minden sportoló gyermeknek, fiatalnak vagy idősebbnek annyit üzenhetek, hogy érdemes a célokért küzdeni, harcolni, mert a sport minden szinten semmi máshoz nem hasonlítható közösségi, életre szóló élményt ad. Hogy én most itt nyáron, a Margitszigeten a válogatottban edzhetek igazán felemelő. És Belgrádban sem lesz rosszabb...

 
Férfi Világliga Szuperdöntő, Belgrád
A magyar válogatott kerete
Kapusok: Bisztritsányi Dávid (UVSE), Kardos Gergely (Szolnok)
Mezőnyjátékosok: Bátori Bence (Szolnok), Bedő Krisztián (Miskolc), Dőry Farkas (Debrecen), Erdélyi Balázs (OSC), Gór-Nagy Miklós (FTC), Gyárfás Tamás (Eger), Jansik Dávid (Szolnok), Kállay Márk (FTC), Kovács Gergő (OSC), Nagy Ádám (Miskolc), Német Toni (FTC), Pásztor Mátyás (BVSC), Várnai Kristóf (BVSC)
(A játékosok klubjaként azt a csapatot jelöl 
 
A válogatott itthon készülő kerete
Kapusok: Nagy Viktor (Szolnok), Vogel Soma (FTC)
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel (Szolnok), Hárai Balázs (OSC), Jansik Szilárd (FTC), Mezei Tamás (FTC), Manhercz Krisztián (OSC), Pohl Zoltán (FTC), Sedlmayer Tamás (FTC), Varga Dénes (FTC), Vámos Márton (FTC), Zalánki Gergő (Szolnok)
(A játékosok klubjaként azt a csapatot jelöltük meg, amelyből kiharcolták a kerettagságot)

Férfi Világliga Szuperdöntő, 2019. június 18-23., Belgrád 
A csoportbeosztás 
A-csoport 
Japán 
Magyarország 
Kanada 
Spanyolország 

B-csoport 
Ausztrália
Horvátország
Kazahsztán
Szerbia

A program 
Csoportmérkőzések 
1. forduló, június 18., kedd
 
Horvátország-Kazahsztán, 15:00
Magyarország-Kanada, 16:45
Japán-Spanyolország, 19:15
Ausztrália-Szerbia, 21:00
2. forduló - június 19., szerda 
Japán-Kanada, 15:00
Magyarország-Spanyolország, 16:45
Ausztrália-Kazahsztán, 19:15
Horvátország-Szerbia, 21:00
3. forduló - június 20., csütörtök 
Horvátország-Ausztrália, 15:00
Magyarország-Japán, 16:45
Kanada-Spanyolország, 19:15
Kazahsztán-Szerbia, 21:00 
Június 21., péntek, negyeddöntő (a meccsbeosztás a televízió-közvetítés függvényében változhat) 
A2-B3, 13:30 
A3-B2, 15:15 
A1-B4, 17:45 
A4-B1, 19:30 
Helyosztók - június 22., szombat 
Az 5-8. helyért, 15:00 és 16:45 
Elődöntő, 19:15 és 21:00 
Helyosztók - június 23., vasárnap 
A 7. helyért, 15:00 
Az 5. helyért, 16:45 
A 3. helyért, 19:15 
Döntő, 21:00
 
BENU-kupa, nemzetközi férfitorna - jegyek itt!
A program
2019. június 30., vasárnap

Görögország-Hollandia, 16:30
Magyarország-Franciaország, 19:30
2019. július 1., hétfő
Görögország- Franciaország, 16:00
Magyarország-Hollandia, 19:30 
2019. július 2., kedd 
Hollandia- Franciaország, 16:00 
Magyarország-Görögország, 19:30



Férfiválogatott edzés, 2019.06.14. (Fotók: Madar Dávid)
FINA Női Világliga Szuperdöntő HUN-AUS, 2019.06.09. (Fotók: Madar Dávid)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok