Egyéb
Pucika csak egy van – Isten éltessen, Tóni bácsi!
2018. október 6. 8:14
A vízilabda mindenki által szeretett orvosa, dr. Gábor Antal ma ünnepli 80. születésnapját!
„Pucus, ha fáj, akkor ne csináld!”
Örökérvényű.
Vízilabdás közegben már a megszólításból egyértelmű, hogy kitől származik.
Mert „Pucusból” sok van, hiszen a belőle áradó szeretetből így szólít voltaképpen mindenkit.
De „Pucika” csak egy van!
Egy, méghozzá a sportág imádnivaló alakja.
A sportágé, mert ugyan atlétának, kalapácsvetőnek készült, s végül zseniális orvos lett belőle, talán az Uzsokiban sem sértődnek meg, ha ezúttal úgymond „kisajátítjuk” magunknak.
A magyar vízilabda hírnevét természetesen a játékosok írták a múltban, írják reményeink szerint a jövőben, a háttéremberek nélkül azonban esélyük sem lehetne erre.
Ezen háttéremberek egyike ő, aki tiszta szívvel áll mindenki elé, akit tiszta szívvel szeret az uszodában megforduló összes ember.
„Pucus, ha fáj, akkor ne csináld!”
Már a szavaival is képes gyógyítani.
A rettegett szikét is használnia kellett persze, de miután oly mesterien bánt ezzel, mint az általa csodált pólósok a labdával, kétségbeesésről szó sem lehetett.
Legendák sora fordult meg a kezei alatt, s hozta őket „működőképes” állapotba, de ami ennél sokatmondóbb, pont ugyanolyan alázattal, kedvességgel, szívvel bánt a másodosztályú bajnokság utolsó helyezettjének cserecenterével, mint a bajnokokkal.
Mindenkivel.
Ült a női válogatott, ült a férfiválogatott kispadján, a Honvédnál ő az örökös orvos.
Amikor 2013-ban, az utolsó világbajnoki cím évében az Év csapatának választották a Benedek Tibor-teamet, meghatottan csak ennyit mondott: „Hosszú évtizedek óta vagyok a vízilabda mellett, már akkor ott voltam, amikor ezek a fiúk még meg sem születtek. Azt tudom mondani, hogy soha senkinek ne legyenek kedvesebb, aranyosabb sportolói, mint amilyenek ezek a vízilabdás fiúk.”
Ilyen orvosunk van, nekünk, a vízilabdás közegnek.
„Pucus, ha fáj, akkor ne csináld!”
Csodálatos ember.
Isten éltessen jó egészségben, drága Tóni bácsi!
a.z.
Örökérvényű.
Vízilabdás közegben már a megszólításból egyértelmű, hogy kitől származik.
Mert „Pucusból” sok van, hiszen a belőle áradó szeretetből így szólít voltaképpen mindenkit.
De „Pucika” csak egy van!
Egy, méghozzá a sportág imádnivaló alakja.
A sportágé, mert ugyan atlétának, kalapácsvetőnek készült, s végül zseniális orvos lett belőle, talán az Uzsokiban sem sértődnek meg, ha ezúttal úgymond „kisajátítjuk” magunknak.
A magyar vízilabda hírnevét természetesen a játékosok írták a múltban, írják reményeink szerint a jövőben, a háttéremberek nélkül azonban esélyük sem lehetne erre.
Ezen háttéremberek egyike ő, aki tiszta szívvel áll mindenki elé, akit tiszta szívvel szeret az uszodában megforduló összes ember.
„Pucus, ha fáj, akkor ne csináld!”
Már a szavaival is képes gyógyítani.
A rettegett szikét is használnia kellett persze, de miután oly mesterien bánt ezzel, mint az általa csodált pólósok a labdával, kétségbeesésről szó sem lehetett.
Legendák sora fordult meg a kezei alatt, s hozta őket „működőképes” állapotba, de ami ennél sokatmondóbb, pont ugyanolyan alázattal, kedvességgel, szívvel bánt a másodosztályú bajnokság utolsó helyezettjének cserecenterével, mint a bajnokokkal.
Mindenkivel.
Ült a női válogatott, ült a férfiválogatott kispadján, a Honvédnál ő az örökös orvos.
Amikor 2013-ban, az utolsó világbajnoki cím évében az Év csapatának választották a Benedek Tibor-teamet, meghatottan csak ennyit mondott: „Hosszú évtizedek óta vagyok a vízilabda mellett, már akkor ott voltam, amikor ezek a fiúk még meg sem születtek. Azt tudom mondani, hogy soha senkinek ne legyenek kedvesebb, aranyosabb sportolói, mint amilyenek ezek a vízilabdás fiúk.”
Ilyen orvosunk van, nekünk, a vízilabdás közegnek.
„Pucus, ha fáj, akkor ne csináld!”
Csodálatos ember.
Isten éltessen jó egészségben, drága Tóni bácsi!
a.z.
Vízilabda hírek
tóni bácsi
dr. Gábor Antal