A megható, Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnokunk születésének 90. évfordulójára rendezett emlékfal- és domborműavatás után megteltek a lelátók, és fantasztikus hangulatban kezdődött meg a spanyolok elleni Világliga-mérkőzés.

Török Béla 50. válogatottsága alkalmából kapott üvegdíjat Hesz Mátétól, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkárától.

Fő az óvatosság – a szakmai és az egészségügyi stáb, Märcz Tamás vezetésével, a játékossal közösen úgy határozott, a hétfő esti edzést hőemelkedése miatt kihagyó Nagy Viktor helyett Vogel Soma kap lehetőséget. A válogatottban a hollandok elleni Világliga-mérkőzés második felében bemutatkozó, ötméterest is hárító kapuson nyoma sem volt különösebb izgalomnak, vagy csak jól titkolta…

Mindenesetre sokáig nem volt dolga, lévén masszív gyömöszölés zajlott a vízben, avagy nem engedtek sok levegőt egymásnak a felek. Három perc „bevezetés” után gyorsultak fel az események: előbb Tahull tette be egy fórt a falból, majd ezt gyorsan megkontrázva Manhercz egyenlített, szinték fórból. Bedő aztán újabb kiállítást brusztolt ki, ám az újonc Vadovics nem járt sikerrel – előbb blokkolták, majd López védett. Átellenben Vogel is duplázott, Tahullt verte ezúttal 2–0-ra, majd Munarriz lőtt a lécre. Aztán jött Török, akik középről bombázott a kapuba – ezt del Toro fórból egyenlítette ki.

A forgatókönyv és a parti stílusa sem változott a második negyedre, avagy itt is, ott is ment a hirig, ahogy mondani szokták, a küzdőszellem dominált. A közönség persze hálás volt minden szépért, egy jó blokkért, Vogel védéseiért. Vámos „szokásos” precíz lökete annak rendje és módja szerint hangrobbanást okozott, de Fernandez előnyből gyorsan egyenlített. Látszott, a spanyolok felkészültek a mieink kétbalkezes játékára, „képben voltak.”

Manhercz lepte meg őket nagy góllal, de ismést jött a rivális: Mallarach balja villant előnyben. A nagyszünetre aztán mégis előnnyel mehettünk: Vámos emberelőnyből leadott lövését bravúrral védte López, a falban sem jártunk sikerrel, ám miután újra az FTC nehéztüzéréhez került a labda, emberrel a nyakán lőtt – ezúttal nem ért oda a bombára a spanyol kapus.

Térfélcsere után annyiban feltétlen változott a játék képe, hogy előtérbe kerültek az „izomgólok”, azaz mindkét kapu előtt ültek a bombák. A Munarriz, Zalánki kettős kezdte a sort, majd Mallarach fórból rondított bele kétszer a képbe (a spanyol centerek, mi tagadás, megtették a magukét), hogy következzék egy újabb Zalánki löket. Majd emberelőnyből Bátori villanása következett, fordítottunk tehát (8–7), és megmaradt az előny, lévén Jansik Dávid kettős emberhátrányban blokkolt!

A záró menetben Vogel hatalmas védései alapozták meg a kiváló hangulatot – no, és az egyik ilyen után elindított pontos kontra pontos befejezése Bedőtől. Egy időkéréses fórt ugyan elbaltáztunk, de hátul az igen agilis Manhercz szerelte elsőrangúan a centert, így nem volt baj. Egy újabb eltékozolt fór után Tahull 1:49-nél hozta fel egy gólra csapatát, figyelni kellett nagyon. Mezei és Minguell páros kiállítása után Zalánki eladta a labdát, így az utolsó percben az egyenlítésért mentek a spanyolok.

David Martin időt kért, fokozódtak az izgalmak. Erdélyi azonban remek ütemérzékkel labdát csent, az idő végigjátszottuk, és 9–8-ra nyertünk! Mindez azt jelenti, hogy lépéselőnybe kerültünk a spanyolokkal szemben a Szuperdöntőbe jutásért.

Világliga, férfiak, európai selejtező, 3. forduló, C-csoport
Hódmezővásárhely, Gyarmati Dezső Sportuszoda, vezette: Golikov (orosz), de Jong (holland)
Magyarország–Spanyolország 9–8 (2–2, 3–2, 3–3, 1–1)

MAGYARORSZÁG: Vogel – Zalánki 2, Vámos 2, Mezei, Jansik D., Erdélyi, Bátori 1. Csere: Török 1, Manhercz 2, Jansik Sz., Bedő 1, Vadovics. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás

SPANYOLORSZÁG: López Pinedo – Munarriz 1, Granados, del Toro 1, Bustos, Larumbe, Fernandez 1. Csere: Minguell, Espanol, Tahull 2, Mallarach 3, Cabanas. Szövetségi kapitány: David Martin
(Teljes jegyzőkönyv: itt)