Egyéb
Utánpótlás
Női
Női junior-vb: „Önkritikusnak kell lennünk”
2017. szeptember 4. 18:18
Petrovics Mátyás, a válogatott kapitánya szokás szerint nem kertelt a hollandok elleni vereséget követően. Jobbtól nem szégyen kikapni, de volt jónéhány rész, ami nagyon nem tetszett a csapat vezetőjének.
Ahogy beszámoltunk róla, a magyar női junior-válogatott 14–4-es vereséget szenvedett Hollandia ellen, amely után Petrovics Mátyás így értékelte a találkozót:
„Sajnos, a fizikális különbség akkora a két csapat között, ami eleve determinálta ezt a mérkőzést. Ha az elején vannak blokkok, van kapusteljesítmény, akkor nem nyílik ki ennyire, sajnos, ennek az ellenkezője történt. Az tény, hogy a holland jobb csapat, az egyik legjobb, ők az Európa-bajnokok, nyilván csak az lehetett a terv, hogy a lehető legtovább tartani magunkat, de ehhez a védekezésnek rendben kellett volna lennie.
Azok után, hogy már a félidőre elmentek hattal, próbáltunk harcmodort váltani: mivel érződött, hogy nem adnak könnyen ítéletet, felvállaltunk mi is egy gyilkos szorost, ami akár öngyilkos is lehetett volna a testi erőbeli különbségek miatt, de végül is ez valahol működött, néggyel kevesebb gólt kaptunk a harmadik és negyedik negyedben. Mondom, az első rész volt a probléma, mert ennek a holland csapatnak a nálunk szintén valamivel jobb oroszok sem lőttek sok gólt, összesen ötöt, viszont ők normálisan védekeztek az elején, velünk ellentétben. Akadtak jobb fázisok, kétszer öt perc is, amikor 0-0-ra hoztuk a meccset, erre lehet építeni, mert ha a védekezésben hozunk egy normális szintet, ez egy öt-hatgólos mérkőzés, ami abszolút vállalható.
Egyébként önkritikusnak kell lennünk, mert bár tudjuk, hogy ebben a mezőnyben nem tartozunk a krémhez, azért itt több játékos a korosztály nagy tehetségének van kikiáltva, az azonban nem megy, hogy az egyik legjobb lövőnk nem vállalkozik, a kapusunk pedig az első nyolc lövésből hét gólt kap, függetlenül attól, hogy a blokkok nem működtek – a kapus mégiscsak azért van itt, hogy védjen.
És az sem tetszett, hogy egyesek nulla pulzussal hozták le ezt a meccset. Van, aki hányásig hajtotta magát, ez így van rendjén, még egy ilyen meccsen is így kell harcolni. Ha kikapunk, kikapunk, de a végén hányjuk le a lábunkat, és aztán emelt fejjel menjünk ki az uszodából. Ezt várom az oroszok elleni mérkőzésen mindenkitől, az sem lesz egyszerű, utána a nyolcaddöntő is iszonyú keménynek ígérkezik, azaz a következő két napon nagyon oda kell tennünk magunkat.”
„Sajnos, a fizikális különbség akkora a két csapat között, ami eleve determinálta ezt a mérkőzést. Ha az elején vannak blokkok, van kapusteljesítmény, akkor nem nyílik ki ennyire, sajnos, ennek az ellenkezője történt. Az tény, hogy a holland jobb csapat, az egyik legjobb, ők az Európa-bajnokok, nyilván csak az lehetett a terv, hogy a lehető legtovább tartani magunkat, de ehhez a védekezésnek rendben kellett volna lennie.
Azok után, hogy már a félidőre elmentek hattal, próbáltunk harcmodort váltani: mivel érződött, hogy nem adnak könnyen ítéletet, felvállaltunk mi is egy gyilkos szorost, ami akár öngyilkos is lehetett volna a testi erőbeli különbségek miatt, de végül is ez valahol működött, néggyel kevesebb gólt kaptunk a harmadik és negyedik negyedben. Mondom, az első rész volt a probléma, mert ennek a holland csapatnak a nálunk szintén valamivel jobb oroszok sem lőttek sok gólt, összesen ötöt, viszont ők normálisan védekeztek az elején, velünk ellentétben. Akadtak jobb fázisok, kétszer öt perc is, amikor 0-0-ra hoztuk a meccset, erre lehet építeni, mert ha a védekezésben hozunk egy normális szintet, ez egy öt-hatgólos mérkőzés, ami abszolút vállalható.
Egyébként önkritikusnak kell lennünk, mert bár tudjuk, hogy ebben a mezőnyben nem tartozunk a krémhez, azért itt több játékos a korosztály nagy tehetségének van kikiáltva, az azonban nem megy, hogy az egyik legjobb lövőnk nem vállalkozik, a kapusunk pedig az első nyolc lövésből hét gólt kap, függetlenül attól, hogy a blokkok nem működtek – a kapus mégiscsak azért van itt, hogy védjen.
És az sem tetszett, hogy egyesek nulla pulzussal hozták le ezt a meccset. Van, aki hányásig hajtotta magát, ez így van rendjén, még egy ilyen meccsen is így kell harcolni. Ha kikapunk, kikapunk, de a végén hányjuk le a lábunkat, és aztán emelt fejjel menjünk ki az uszodából. Ezt várom az oroszok elleni mérkőzésen mindenkitől, az sem lesz egyszerű, utána a nyolcaddöntő is iszonyú keménynek ígérkezik, azaz a következő két napon nagyon oda kell tennünk magunkat.”
Vízilabda hírek
Utánpótlás
Utánpótlás - Női junior válogatott
junior vb volosz vilagbajnoksag