Az elmúlt napokban, sőt hetekben (is) a nyugalom volt az úr Szolnokon. Miközben a riválisok éles tétmeccseken izzadtak, Cseh Sándor csapatta különösebb csinnadratta nélkül, mondhatjuk csendben tette a dolgát. „Egész szezonban többek között azért küzdöttünk, hogy megnyerjük a bajnoki alapszakaszt, és ha nem is könnyű, de könnyebb ágon harcolhassuk ki a döntőbe jutást. Minimális tervünk sikerrel járt, ezáltal pedig némi időhöz is jutottunk, amelyet pihenéssel és edzésekkel töltöttünk” – fogalmazott Cseh Sándor vezetőedző, aki persze elárulta, a pihenést nem szó szerint kell érteni. Fejben, mentálisan volt lazább az időszak, mert fizikális értelemben bizony továbbra is megfeszültek az urak. A társaság ezúttal nem ment edzőtáborozni, nem kétkapuzott senkivel, házon belül intézték a dolgokat. A meccsritmusból ugyan kiesett, ami veszélyes is lehet, éppen ezért a szakmai stáb különböző fortélyokkal, sok beszélgetéssel próbálta úgymond ébren tartani a tüzet. Hogy mennyire sikerült, arra Cseh Sándor csak annyit válaszolt: „Majd a Ferencváros elleni mérkőzésen kiderül.”

Aztán természetesen kitért az ellenfélre külön is: „Az alapszakaszban mindkétszer fölényesen nyertünk, ám egyik eredmény sem tükrözi hűen a két együttes közötti különbséget. Az első találkozón nekik semmi sem sikerült, a második pedig sokig nagyon szoros volt, csupán a végén tudtunk ellépni. Az úgynevezett nagycsapatok ellen nem nyert még a Fradi, ám feltűnő, hogy a középcsapatok ellen már standard módon tud játszani, ennek is köszönhette negyedik helyét. Mindez jól bizonyítja, kiváló szakmai munka zajlik a Népligetben. Ismerve az edzőket, a játékosokat, nem kérdés, a Fradi nem úgy érkezik hozzánk, mint mondjuk a Spandau tette, hogy megússza négy-ötgólos vereséggel. Mindent egy lapra feltesz majd, különösebb veszíteni valója nincs, felszabadultan játszhat, azaz jó lesz figyelnünk. Arról nem beszélve, hogy ez mégiscsak egy elődöntő!”

A szombati, Rijeka elleni BL-partira is készülő csapatba visszatérhet az ujjsérülés után a hetek óta egészséges, ugyanakkor a rásérülés veszélye miatt eddigi joggal „féltett” Kis Gábor, teljes az arzenál, mindenki hadra fogható, a legjobb keret várja a zöldeket.

Azt a riválist, amely a Szeged kiejtésével teljesítette célját, bekerült a legjobb négy közé, akár hátra is dőlhet. De aki ismeri Varga Zsoltot és Gerendás Györgyöt, pontosan tudja, azóta azon törik a fejüket, miként lehetne a Szolnokot meglepni.

Összegezve a tapasztalatokat: nem sok mindennel…

De azért megpróbálják természetesen.

„A szegedi diadal után az elmúlt héten inkább regenerációs edzést végeztünk - adott helyzetjelentést Varga Zsolt. - Az elmúlt hónapokban nagy fizikális és pszichés teher volt a csapaton, most azt láttuk jobbnak, ha több pihenővel, rövid, de dinamikus edzésekkel készülünk. A legfontosabb a mentális felkészülés, mivel egy ilyen győzelem után – amikor a csapat teljesítette a kitűzött célokat – nem lehet kiengedni, hiszen nincs vége a bajnokságnak, menni kell tovább és küzdeni. Az ellenfél, a Szolnok a kontinens egyik legerősebb csapata, tele válogatott játékosokkal, világsztárokkal. Az évben háromszor találkoztunk velük, a legutolsó mérkőzés volt elfogadható és mondhatom tisztesen helytállt a csapat. A cél most is ez, mindent megteszünk, a legjobbat akarjuk nyújtani, az erőviszonyok ellenére győzelemért játsszunk. Annyiból van könnyebb helyzetben a csapatom, hogy lekerült róla a pszichés teher és az a győzelmi kényszer, ami eddig a bajnokságban megvolt. Reményeim szerint ez adhat egy pluszt a játékosaimnak.”