Közép-Európa első forrásvízzel működő medencéje épült meg 1925-ben Egerben (a lelátót 1951-ben húzták fel), aminek aztán csodájára is járt a világ. Ahogyan Bárány Attila, az Eger klubelnöke – aki aktív pályafutása alatt még csak vendég volt itt – fogalmazott, a Bárány-uszoda „több, mint uszoda”. Az ottani atmoszféra, a környezet, a víz tisztasága mind sajátos érzelmeket szabadított fel azokban, akik ott jártak, képzelhetjük, mi a helyzet most, amikor a létesítményt elbontották.

Fotó: Fehér Anna

Gyulavári Zoltán az egri vízilabda meghatározó alakjaként 1960 óta részese a sportág helyi mindennapjainak. Így nyilatkozott nekünk a Bárányról:

„Mi itt nőttünk fel, de nem csak mi, az előző generáció is. Akkor még nem szívott el senkit a tévé, az internet, az élet itt játszódott. A felnőttek és a gyerekek is itt töltötték az idejüket, ki sem akartunk innen menni. Nyáron ez volt a napközi, bárki bejöhetett, nem állt a kapuban négy biztonsági őr, három portás, öt vezető. Igazából mindenki ismert mindenkit, olyan volt ez, mint a szigeten a kabinosok. Ez a hangulat nagyon fog hiányozni. Még a legutolsó időkig is kitartottunk a medence mellett, holott miután a felnőtt csapat bement a fedettbe, azért megváltozott minden. Szinte az egész város itt tanult meg úszni, és most, hogy nyilvánosságra kerültek a bontás képei, rengetegen írtak külföldről is az emlékeikről.”

Fotó: Fortepan (a kép 1935-ben készült)

Nem véletlen, a forrásvíz és a kavicsos aljzat különleges élményt jelentett.

„Mikor jöttek a felnőtt külföldi csapatok, az utolsó időkben már egy romhalmazba jöttek, gyanútlanul felvették az úszószemüveget is, aztán ahogy megismerkedtek a vízzel, kifejezetten kérték, hogy ott maradhassanak, már szemüveg nélkül. Csodálatos, tiszta vize volt a medencének, nem szedte szét a szemet, a ruhát, ráadásul 16 óra alatt kicserélődött az egész” – mondta Gyulavári Zoltán.

„Nekem, és úgy gondolom, mindazok nevében beszélhetek, akik ott nőttek fel, a gyerekkorunkat jelentette ez az uszoda. Sok nyári alapozást töltöttünk el ott, sok edzőmeccset játszottunk az ide érkező külföld csapatokkal. És persze ott volt a társaság maga, amelyik napközben inkább a nyitott uszodában maradt és nem ment haza. Együtt akartunk maradni. Mindenkinek fájó pont, hogy ennek vége, mert szerettük azt a légkört. Télen hóban, nyáron a forróságban. Reméljük, lesz még részünk hasonlóban” – ezt már Biros Barnabás említi, aki ott volt a vízben a medence utolsó tétmeccsén, tavaly október 11-én, amikor az Eger másodosztályú csapata 21-16-ra verte a Szolnokot. (Nemcsak ott volt, 4 góllal a legeredményesebb játékosa lett az egrieknek, azóta pedig bemutatkozott már az ob I.-ben is. A videós beszámolót itt lehet megnézni erről a meccsről.)

Fotó: Fortepan (a kép 1933-ban készült)

De pontosan mi is történik Egerben? Nos, a társasági adó (tao) bevonásával 530 millió forintot költenek a helyszínen, három ütemben kivitelezik a beruházást, amelynek első ütemével egy új medencét alakítanak ki az eddigi helyén (mellette egy tanmedencét és egy melegedő medencét), ez a szakasz júniusig le is zárul. (A második ütemben épül majd meg egy többfunkciós létesítmény öltözővel, konferenciateremmel, fitneszteremmel, a harmadik ütem pedig egy napelemes energetikai rendszer kiépítését jelenti majd.

„Valamivel később kezdődtek a munkálatok, mint terveztük, de ehhez képest megfelelően haladnak. Bízom benne, hogy a jövőben nem merülnek fel problémák, a medenceteret június 30-ig kell készen átadni. Az új 50 méteres medence ugyanúgy kavicsos aljzattal és forrásvízzel, töltö-ürítő rendszerrel működik majd, a korábbihoz képest viszont mindenhol eléri a mélysége a két métert, a szélessége pedig 21 méteres lesz” – mondta Bárány Attila az egri klub elnöke, aki nem tagadja, hogy őt magát is megérinti ez a beruházás.

Fotó: Fehér Anna

„Én csak hat éve élek Egerben, az egriek között, de ennek ellenére tisztában vagyok, mit jelent a Bárány-uszoda az itt élőknek. Ezt akkor is megtapasztaltam, amikor itt játszottam a csapataimmal. Nem akarok nagy szavakat használni, de tényleg így van: hatalmas megtiszteltetés, hogy részt vehetek ebben a beruházásban. Persze, ha most valaki kinéz a Bitskey-uszoda ablakán, akkor nem lát semmit, csak a bontás maradványait, mi viszont, akik benne vagyunk az egészben, már látjuk, mi lesz a helyén, és ez megnyugtató érzés. Amennyire csak lehet, szeretnénk megőrizni a medence rangját. A beruházás arról szól, hogy amellett, hogy 21. századi körülményeket teremtsünk, próbáljuk visszahozni és megtartani azt a hangulatot, ami ezt a létesítményt jellemezte” – foglalta össze a klubelnök.

Sokakban van fanyalgás, sokak neheztelnek a „rombolás” miatt, nekik „üzent” Gyulavári Zoltán a következő hasonlattal:

„Ha az ember örököl egy százéves házat a nagymamájától, akkor azt egy idő után le fogja bontani, mert már alkalmatlan a használatra. Az itteni helyzet a végén már inkább szégyellnivaló volt, hiába „adtuk el a vizet”. Láttam a terveket, azért elég szép lesz a létesítmény, ha elkészül, és mindenki tudja majd használni is, így a kisvárosi közösségi élmény folytatódik tovább.”

Bárány Attila fontosnak gondolta elmondani, nem az a cél, hogy a Bitskey-uszodának riválisa legyen, jellegéből adódóan ez nem is lenne lehetséges, hiszen Európa egyik legszebb fedett uszodája működik Egerben. A beruházással ugyanakkor a jövőben lehetővé válhat akár egy világverseny megrendezése is (mondjuk, egy utánpótlás-Eb), ahol a Bárány-medence akár bemelegítő-medenceként, akár a csoportmeccsek helyszíneként működhetne. De ez valóban a távoli jövő – mellesleg a majdani lelátó 500 fős lesz a tervek szerint.

A lényeg az, hogy az egriek a hétköznapokban újra használhassák a medencét, legnagyobb megelégedésükre. Az alábbiakban az egri televízió híranyagait is megmutatjuk, amelyek követik a beruházás alakulását.
 
-dobossándor-