„Pazar” – minősítette a második elődöntő párosítását Faragó Tamás, avagy mint mindenki, ő is hatalmas csatát várt a Szolnoki Dózsa-Közgép–Zf-Eger párharctól. Tippelni lehetetlenség volt, hiszen mindkét csapatban klasszisok sora található.

Szolnoki oldalon mindenkit bevetettek, míg az egrieknél is ott volt mindenki a padon, ám Biros Péter beírása inkább tűnt lélektani hadviselésnek, mintsem annak, hogy a háromszoros olimpiai bajnok néhány napos edzés után vízbe száll ebben az ütközetben.

Kis Gábor zseniális góljával indulhatott volna a csata – nem is apró szépséghiba, hogy egy másodperccel a támadóidő lejárta után született, így joggal érvénytelenítették a bírók. A másik oldalon Nagy Viktor védett egyet, majd átellenben Madaras Norbert kísérletét Braniszlav Mitrovics fogta, avagy alaposan egymásnak este a felek.

A nagy adok-kapok ezt követően is folytatódott, de gólig nem jutottak a csapatok. Az első nagyobb lehetőség az egriek előtt adódott, ám emberelőnyben Szivós Márton a kapufát találta telibe, Hosnyánszky Norbert lövését pedig Nagy Viktor ütötte ki nagy bravúrral, aki ezt követően az újra próbálkozó Szivós bombáját is hatástalanította.

Meglepetésre Varga Dénes mellélőtt, avagy látszott, érződött, hevesebben vernek a szívek, hatalmas a tét…

A túlzottnál hevesebb volt az a szurkoló is, aki sípszóval próbálta megzavarni az Eger támadásait, a sportszerűtlen jelenség befejezésére a hangosbemondón keresztül igyekeztek felhívni az érintett figyelmét.

Cseh Sándor kikérte első idejét, igyekezett megnyugtatni játékosait – Tóth Márton aztán telibe trafálta a kapufát. Az egriek sem voltak nyugodtabbak, speciel lement a támadásuk úgy, hogy semmire sem jutottak.

Nagy Viktor elkapta a fonalat, Hosnyánszky soros löketét fogta – kezdte is magát behergelni, ami nem ígért sok jót ellenfeleinek… Zalánki Gergő lövésénél átment aztán rajta a labda, de szabálytalanság miatt nem adták meg a bírók, így végül gól nélkül zárult az első negyed.

A második etap ott folytatódott, ahol az előző abbamaradt, avagy az egriek védekezése meglehetősen hatásos volt, ha pedig eltalálták a szolnokiak a kaput, Mitrovics védett, miközben a másik oldalon Nagy Viktor parádézott. Szivós perdítését parádésnak nevezhettük, de mellément, nem úgy Stefan Mitrovics lövése – a két együttes sokáig emlékezetes bajnokiját eldöntő szerb emberelőnyből lőtt gólt a 11. perc végén.

Hárai Balázst szerelték a szolnokiak, majd Vámos Márton Szivósról lőtt káprázatos akciógólt – ezzel állt 2–0 a táblán.

Az egriek mintha túlzottan helyezni akarták volna a lövéseket, ami miatt néha a kaput sem találták el, avagy hatni kezdett a Nagy-mágia. Hárai kibrusztolt egy emberelőnyt a 14. percben, Dabrowski Norbert pedig érezte, ki kell kérni az idejét, mert létszükséglet csapata számára az első gól elérése. Nos, nem érte el, a pontatlan passzok keresztbetettek az akciónak.

Két kontra, fel-le úszás, elrontott támadások után a végén emberelőnybe került a Szolnok, a Mitrovicsok párbaját azonban a kapus nyerte, így – némi dulakodás után – kétgólos előnnyel Cseh Sándor együttese mehetett a térfélcserére.

Ki gondolta volna, hogy az első elődöntőhöz hasonlóan itt is 2–0 lesz az állás a nagyszünetben?

Az Eger a harmadik negyedet is rosszul kezdte támadásban, emberfórban sem ment a csapatnak, egyre inkább kezdett kérdéssé válni, mikor szakad meg a rossz sorozata. Hogy a gól nélkül sem ment el az esélye, leginkább annak köszönhette, hogy hátul remekül tette a dolgát a társaság, avagy ez a meccs is főleg a védekezésről szólt. A játékosok egymást igyekeztek megállítani, már-már afféle „atomvízilabda” folyt a vízben, a játékosság kiölődni látszott. Kevés hely, hatalmas úszópárbaj, őrült párharcok, ezek jellemezték leginkább a csatát.

A félelmetes mutatványban üdítő színfolt volt Kis Gábor csavarja – ám ez sem lett gól, a kapufán csattant a labda. A 21. percben Hárai kiállítását Vámos góllal büntette, avagy 3–0-ra vezetett már a Szolnok.

Mikor lő gólt az Eger? – a kérdés egyre inkább aktuálissá vált. Milos Csuk a 22. percben válaszolta meg, mérges, erős, pontosan helyezett lövésével férkőzött közelebb a hevesi együttes. Tóth Márton ragyogó módon második centerként harcolt ki ötméterest, amelyet Milan Alekszics értékesített, ergo a Szolnok gyorsan visszaállította a háromgólos különbséget (4–1).

A nagy hajtásban talán kezdtek fáradni a felek, ezt kihasználva Hárai is zseniálisan forgatta be védőjét – Szivós kegyetlen erővel lőtte be az ötméterest, érződött, minden dühét beleadta a bombába. Mint ahogy a túloldalon Mitrovics is, így újra három lett a különbség (5–2).

Az Eger kihagyott két fórt még a negyedben (az első előtt Szivós góljába belefújtak), így egyre kevesebb volt az esélye, hogy legalább döntetlenre mentse a partit. Egy negyed, nyolc perc sansza volt erre – a Szolnok ellen, maradjunk annyiban, ez nem feltétlen nevezhető nagy sansznak…

A felzárkózást mindenesetre megkezdte a csapat: a kivédekezett hátrányt követően Bedő Krisztián brusztolt ki egy ötöst, amelyet Szivós ismét magabiztosan értékesített. Tekintettel arra, hogy Braniszlav Mitrovics az újabb hátrányban védte Alekszics lövését, majd Csuk akciógólt szerzett, rögvest 5–4 állt a táblán.

És hátra volt még öt és fél perc!

A soros szolnoki fórból ezúttal azonban gólt lett, Alekszics a falból úgy lőtt szenzációsan a kapuba, hogy közben Borisz Vapenszki az orrát is telibe találta…

A másik oldalon Hárai sem tétlenkedett előnyben, a kijátszott figura végén biztosan lőtt a kapuba, küzdött, harcolt az egri együttes. A Szolnok persze igyekezett újra biztosabbá tenni az előnyét – Angyal Dániel kiállítása, kipontozódása után Cseh mester időkéréssel igyekezett nyugalmat adni játékosainak. A fórmegjátszás azonban nem sikerült, így két és fél perccel a vége előtt az egyenlítésért adogathattak Szivósék. Stefan Mitrovics azonban labdát szerzett, megakadályozta ezt, lövésig azonban sem ő, sem csapata nem jutott.

A következő egyenlítésért történő egri akciónál emberelőnyben elvették a bírók a labdát, a Szolnok így a győzelemért támadhatott. Sőt emberelőnybe is került, ám 21 másodperccel a vége előtt tőlük is elvették a labdát.

Dabrowski Norbert időt kért, utolsó támadását indíthatta az Eger, ám a szoros szolnoki védekezés mellett nem jutott lövésig.

Így a Szolnoki Dózsa-Közgép lesz az OSC ellenfele a vasárnapi döntőben.

Gyors nyilatkozatok ( bővebben később):

Cseh Sándor: „Nagyon jól kezdtünk, szinte hiba nélkül játszottunk, különösen a védekezésünk volt kimagasló. Örülünk a döntőnek. Erre a meccsre készültünk, így az OSC-ről most nem is tudok beszélni.”

Dabrowski Norbert: „A jobb csapat nyert, gratulálok. Szeretném, ha egyszer nem mi futnánk az eredmény után.”

Eredmény - Theodora Magyar Kupa, 2. elődöntő:

ZF-Eger – Szolnoki Dózsa-Közgép 5-6 (0-0, 0-2, 2-3, 3-1)  
Szentes, 500 néző, vezette: Dodog, Németh

Eger: Mitrovics – Angyal, Hosnyánszky, Vapenszki, Szivós 2 (2), Csuk 2, Bedő. Csere: Zalánki, Erdélyi, Cuckovics, Lőrincz, Hárai 1. Vezetőedző: Dabrowski Norbert

Szolnok: Nagy V. – Gocics, Madaras, Jansik, Varga Dénes, S. Mitrovics 2, Kis G. Csere: Varga Dániel, Vámos 2, Alekszics 1 (1), Mezei, Tóth M., Hangay. Vezetőedző: Cseh Sándor

Gól/emberelőny: 1/9, illetve 3/8
Ötméteresek: 2/2, illetve 1/1
Kipontozódott: Angyal (29.)