Három vízilabdázó, három különböző szituáció az új OSC-ben. Egyikőjük a bajnokcsapatot hagyta ott a formálódó új együttes kedvéért, a másik egy anyagilag meggyengülő klubból távozott, a harmadik pedig szerencsés, hiszen marad abban a csapatban, amely gyökeres változásokon megy át.

Az egri világbajnok a végén döntött

Fotó: Dobos Sándor

A sok egri név között, amely elhangzott az elmúlt időszakban az új OSC kapcsán, a tiéd nem volt ott. Miért vagy most mégis itt? – kérdeztük Gór-Nagy Miklóst.
Az utóbbi egy hét történésének az eredménye az, hogy most itt vagyok. Igazából az, hogy a többiek aláírtak, engem afelé terelt, hogy velük ebben a klubban játsszak tovább.

Miért? Gondolom, Egerben jól érezted magad…
Igen, abszolút, két gyönyörű évet töltöttem Egerben, óriási élményeket éltem át a csapattal, de úgy érzem, hogy eljött a váltás ideje. Az a koncepció, terv és háttér, amit Becsey Peti és Vincze Balázs vázolt, valamint a csapattársak személye olyan motiváció volt, amivel más csapat nem tudott versenyezni.

Volt már arra példa, hogy egy csapat szinte semmiből építkezett. A Honvéd annak folyamatosan erősödött, bár ott sem egyik pillanatról a másikra történt mindez.
Lehet, nemrég óra vízilabdázom, még csak húsz éve, de valóban, nem emlékszem én sem, hogy egyszerre érkezzen 12-13 meghatározó játékos más csapatból és egy kétszeres bajnokcsapatból is heten igazoljanak át. Viszont utóbbi is egy garancia arra, hogy jó dolgok készülődnek az OSC-ben.

Ti abszolút népszerűek vagytok, külön és mint a válogatott tagjai is. Nem gondolsz arra, hogy az OSC, mint összeverbuvált csapat esetleg nem lesz mindenki körében egy kedvelt társaság?
Nem hiszem, hogy ezzel törődnünk kell majd. Az, hogy a városvezetés, a szponzorok és a csapat tagjainak pozitív a hozzáállása, ennek ellent fog mondani, ráadásul tényleg egy nagybetűs csapat lesz a miénk. Erre garancia az összetétel, nyilván az eredmények igazolhatják ezt. Én biztosan nagyon várom a közös munkát. Nagyon érdekes bajnokság lesz, a Szolnok nagyon erős lesz, csupa kiváló játékossal, az Eger is jól alakul, de azt hiszem, a mi csapatunk erejét az adja majd, hogy a csapatszellem kiváló lesz. Én azt hiszem, ezzel igenis lehet kiváló eredményeket elérni.

Fotó: Dobos Sándor

Juhász Zsolt a spanyol focit hozza példának

„A rájátszás vége felé vetődött fel a lehetősége annak, hogy Budapestre igazoljak, akkor én már harcképtelen voltam a sérülésem miatt" - mondja Juhász Zsolt. Vincze Balázsék felvázoltak egy tervet és az nekem nagyon vonzó volt, Balázs és Peti személye is egy garancia volt nemcsak nekem, hanem a nálam nívósabb játékosoknak is.

Mit szólsz ahhoz, hogy ilyen sokan jöttök?
Azon túl, hogy mi a vízilabdából élünk, és ez is döntött a szerződés aláírásakor, tényleg mindenkit vonzott az, hogy kik alkotják majd a csapatot. Az edzővel elkezdődött az építkezés, először két-három játékos bevonzott az egriek közül két-három pólóst, majd jött pár klasszis is. Egyik a másikból adódott. Azt gondolom, tényleg egy olyan csapat alakult ki, amely nem feltétlenül világsztárokból áll, mint mondjuk a jövő évi Szolnok, vagy az Eger, hanem olyan, mint a szintén nem világsztárokból álló Atletico Madrid a spanyol fociban. Kicsit mi is ilyenek leszünk: nagyon jó játékosokból állunk, és nagyon jó közösséget alkothatunk.

Tehát el tudod képzelni, hogy beleszóltok a Barca és a Real küzdelmébe?
Azt gondolom, a következő két év alatt nyerni fogunk valamit. A realitás az, hogy a Szolnok verhetetlen társaság lesz, szinte, hiszen csak világklasszisból áll majd. Az Egernek komoly múltja van, a megítélése erős, de jók leszünk, az biztos.

Nem nagyon voltak nézők az OSC meccsein. Mit gondolsz, ez változhat-e a jövőben? Nyilván a csapat összetétele garancia arra, hogy egész Budapestről jöjjenek meccset nézni.
A vízilabda-társadalom tagjai és a vízilabda szerelmesei biztosan kijönnek majd, hiszen ők szeretik a jó vízilabdát, a minőségi pólót. Szerintem az újbudaiak egy kicsit lokálpatrióták, és ha jönnek az eredmények, akkor egyre többen lesznek a lelátón. A szezon végén már meg lehet célozni a 600-800 nézőt, sőt, akár az ezerfős számot is.

Fotó: Dobos Sándor

Nekem ez a tanulás időszaka lesz

Hogy élted meg a csapat teljes átalakulását? – ezt Jávor Dánieltől kérdeztük, ő marad.
Egy pár hete azért már látszódott, hogy nagyon átalakul a klub. Elég nagy kérdések voltak bennünk a rájátszás utolsó meccsei előtt. Nem tudtunk szinte semmit. Másfél hete beszéltem Becsey Péterrel, aki elmondta, szeretné, ha maradnék.

Ennél jobb visszaigazolást ilyen érkezők esetén nem is lehet kapni... 
Megtisztelő igen. Aztán majd meglátjuk, hogy milyen lehetőségeim lesznek egy ilyen csapatban.

Mit szóltál az érkezőkhöz?
Ámultam és bámultam, többen is világklasszisok. Sok mindent lehet majd tőlük tanulni, remélem, sikerül is majd.

Vincze Balázst mennyire ismered?
Személyesen nem, de tudom, hogy nagyon jó edző mind taktikailag, mind emberileg és a játékosok közötti összetartó erő tekintetében. Vannak csapattársaim, akik dolgoztak vele, csak jót hallottam róla.

Mit gondolsz, mennyire lesz más a meccsek atmoszférája?
Nagyjából 100-150 ember jött ki a meccseinkre, ők is inkább családtagok, barátok voltak. Ez a csapat biztosan több vízilabda szerető nézőt megmozgat.

Kik lesznek a vetélytársaid? Ez egy hálátlan kérdés a részemről.
Balszélső vagyok, így Bátori Bence, Kovács Gábor, Salamon Feri, Hegedüs Gábor. Lesznek sokan. Valószínű, hogy nekem inkább a tanulásról fog szólni ez a szezon, semmint a meghatározó játékról. Azt hiszem, hamar igazi csapattá érünk majd, és garantált lesz a siker.