Gyula Bácsi 13 évesen a Bp. Honvédban kezdett Brandy Jenő kezei alatt vízilabdázni, majd a Bp. Vörös Meteorban folytatta, ahol felnőttjátékosként center pozícióban ontotta a gólokat. Végül a BSE színeiben fejezte be játékos pályafutását. Edzői tanulmányait 1977-ben Dr. Somóczy Lórántnál kezdte, és az alapfokú, majd a középfokú képzés után a Testnevelési Főiskolán végzett vízilabda edzőként. Gyula bácsi aztán a KSI-ben kezdett dolgozni 1980-tól Dömötör Zoltán felkérésére, ahol számtalan OB1-es játékos és 8 olimpiai bajnok került ki kezei közül.
 
Szigorú, de igazságos nevelő volt, aki következetességével nem csak nagy sportolókat, de kiváló embereket is nevelt tanítványaiból.

A KSI-s évek után 1990-ben Ausztráliában edzősködött, majd Franciaországban egy kis csapatnál a St. Jean D'Angélynél dolgozott, akikkel a LEN kupa indulásig jutottak. 1994-ben szakmai pályafutása elismeréseként mesteredző lett. 

Miután 2001-ben hazatért, a Honvéd utánpótlás edzője lett, és közben már a Szövetség Ellenőri Bizottságában is dolgozott, amelynek az utolsó időkben a titkára is volt.
Az elmúlt négy évben az Oázis Sport Club szakmai munkáját felügyelte és az Oázis Masters csapatát edzette. Az Oázis öregfiúk csapatát világ- és Európa bajnoki címig vezette. 

A család mély fájdalmában osztozik a Magyar Vízilabda Szövetség, az Oázis Sport Club, a KSI, volt tanítványai, kollégái és az egész vízilabdavilág.