„Magyar Anyák! Szüljetek vízilabdás lányokat!”

Ezúttal a III. fordulót rendező Szentes női utánpótlás vezetője, Oltyányi Gyula nyilatkozott.

Két csapattal is neveztetek, ennyire jól álltok az utánpótlással és pénzzel?

Igen, az utánpótlással nagyon jól állunk ebben a korcsoportban, harminc kislány látogatja az edzéseket. A pénzzel természetesen mi sem állunk jól. Szerettünk volna indulni az egyik vidékbajnokságban, fiúk ellen, illetve az ügyesebbekkel pedig a női OB I/B-ben. Ezek sajnos meghiúsultak, de az elkülönített keretből biztosítani tudtuk mindkét csapatunk nevezését a kupára.

Ezek szerint nektek is jól jött a Kovács Imre és a Honvéd Polo által életre hívott Kis Hableány kupa.

Maximálisan. Az U 14-es keret egészét nem tudjuk foglalkoztatni az országos bajnokságban. Ahogy a többi egyesületen is, nálunk is van olyan, aki most érkezett, van, aki régebben játszik, de még nem olyan szinten, hogy beálljon a kezdőbe, vagy akár a cserepadra leüljön. Ezért mi nagy örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget, meg azt is, hogy két csapattal tudtunk nevezni, mert így elég sok gyereknek tudunk játéklehetőséget biztosítani. Ez a játék úgy működik, hogy sokat kell játszani, ez jelenti az alapvető fejlődési lehetőséget. Minden erre épül: a sok játék az sok új szituációt eredményez, ezeket meg kell beszélni, be kell gyakorolni, rá kell készülni, azaz így lehet fejlődni.

A két csapatot hogy osztottátok meg? A Szentes II.-ben nincs is erősebb játékos?

Arra törekedtünk, hogy az I.-ben azok a játékosok legyenek, akik a gyerekbajnokságban szerepelnek, együtt tudjanak játszani. De azért próbáltunk körülbelül egyenlő csapatokat létrehozni.

Ezek szerint nálatok a női utánpótlással minden rendben van…

Dehogy is… ahogy Merész Bandi fogalmazta: „Magyar anyák, szüljetek vízilabdás lányokat!”. Bár ami igaz, az igaz, „gyerekanyag” most van, viszont medencefelület meg nincs. Ez egy érdekes helyzet, bár tudom, hogy Pesten is ugyanígy van, még lehet, hogy rosszabb is. Így most medencét szeretnénk, medencét, medencét, medencét!